Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KURUCZ GYÖRGY: Az agrártechnikai megújítás programja Pethe Ferenc „Pallérozott mezei gazdaság" című művében

később egyedül kiadnia Pozsonyban. A harmadik kötet ismét évekkel később, a „Nemzeti Gazda" mellékleteként jelent meg. Az állattenyésztési rész hét szakaszra tagoltan, öt füzetben került kiadásra Bécsben. A juhtenyésztésnek 216, a szarvasmar­hatenyésztésnek 156, a méhészetnek 127 oldalt szentelt. Figyelemre méltó, hogy a lótenyésztéssel mindössze 27, illetve a sertéstenyésztéssel 29 oldalon foglalkozott. A legrövidebb szakasz az általános bevezető rész mellett a baromfitenyésztésnek jutott, mindössze 15 oldallal. A három kötetes munka a bevezetésekkel együtt 2161 lapot tett ki, amely a kor agrárirodalmi viszonyai közepette nemzetközi összehasonlítással is terjedelmes. A cím hűen tükrözi azt az ellentmondást, amely az angliai és holland gyakorlat ideálja és a hazai valóság biztosította lehetőségek között feszült. PETHE gyakorlati és elméleti szempontokat figyelembe véve, „a haza természetéhez s a nemzet álla­potjához szabva" kívánt szólni a mezőgazdaságról, amely az ország gazdasági életé­nek meghatározó termelőszférája volt. Könyvét ennek megfelelően olyan útmuta­tónak szánta, amely az általa értelmezett „pallérozott mezei gazdaság" hazai nép­szerűsítését, tehát a kor szintjének legtudományosabb és leghaladottabb agrotech­nikai eljárásainak magyarországi alkalmazását szolgálta volna. A mezőgazdasági ter­melés technikai oldalára helyezte a hangsúlyt akkor, amikor a „magyar mezei gaz­daság tökélletesebbítéséver kizárta a rendszer egészét érintő változtatás gondolatát. A felvilágosodás íróitól származó perfekcionizmus elfogadása ugyanis azt jelentette, hogy PETHE kénytelen volt tudomásul venni a meglévő adottságok korlátait, de mégis a lehető legjobban szerette volna kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket. Hogy a rendszer egészének érintetlenül hagyásával lehet-e eredményeket elérni, s meg lehet-e közelíteni az ideált, azaz sikerülhet-e megteremteni nálunk is az angol vidék gazdagságát, ennek a kételynek esetenként hangot ad könyvében, amikor pél­dául a korszerű technika és a robotoltatás összeegyeztethetetlen voltára utal. Műve közrebocsátásával alighanem azt remélte, hogy olyan modern gazdasági „szigetek" kialakulását segíti elő, melyek végül kiszárítják a feudalizmus mocsarát. Termé­szetesen egy ilyen munka közrebocsátásához hosszú évek személyes tapasztalatai kellettek. Egyrészt ifjabb éveinek angliai, hollandiai élményei, másrészt a magyar­országi nagybirtok igazgatási rendszerének ismeretei nélkül, javítási törekvései hiá­bavalónak tűnhettek volna. Ugyanakkor egyéb mintákat, felhasználható műveket is kellett keresnie, amelyekre célkitűzéseinek megfelelően támaszkodhatott. 28 Tudjuk, hogy annak idején FESTETICS megrótta PETHÉ-t, mivel készülő könyve eltért BECKMANN „Grundsätze der Teutschen Landwirtschaft" című munkájának rend­szerétől. 29 BECKMANN „lelke vezérlését" az első kötet bevezetésében mégis ki­emeli, míg a másik munka, amely különösen a szántóföldi művelés tárgyalásához adott mintát, Albrecht THAER „Einleitung zur Kenntniss der englischen Land­wirtschaft" című műve. Ez utóbbi választását elsősorban az indokolta, hogy THAER 28 Ifj. BARTA J. 1983.26-36.p. 29 SÜLE S. 1964.107.p., BECKMANN, J. 1769.

Next

/
Oldalképek
Tartalom