Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KURUCZ GYÖRGY: Az agrártechnikai megújítás programja Pethe Ferenc „Pallérozott mezei gazdaság" című művében

vizsgálva, PETHE munkásságának említése kapcsán kizárólag a rendszeres talajerőpótlás, illetve a korszerű forgórendszerek meghonosítása érdekében tett erőfeszítéseit értékelte. SZEKFÚ Gyula HÓMAN Bálinttal közösen írt szintézisükben a felvilágosodás eszméinek a gazdasági életre gyakorolt hatásainak vizsgálata során már nemcsak a „Pallérozott mezei gazdaságról" ejtett szót, hanem a Nemzeti Gazdáról is.

19 Röviden utalt azokra a cikksorozatokra, amelyek a szabad földforgalom bevezetését, illetve az „Idő Lelke" (Zeitgeist) szerint az úrbéres állapotok eltörlését követelték. SZEKFÚ külön kiemelte, hogy PETHE nem elégedett meg az intenzívebb ajánlgatásával, hanem az egész mezőgazdaság társadalmi és jogi alapjainak megváltoztatását szorgalmazta. DEZSÉNYI Béla egy rövid tanulmányában PETHE első lapjának csupán néhány kronológiai részletét tisztázta 1943-ban.

20 FEJES János ugyanebben az évben megjelent munkájában, a magyar földkérés történeti fejlődésének elemzése kapcsán BERNÁT-hoz hasonlóan a jobbágyfelszabadítás szükségességének gondolatát emelte ki a „Pallérozott mezei gazdaság" legfőbb értékeként.

21 SÜLE Sándor már 1957-ben az Agrártörténeti Szemle lapjain közzétett PETHE levelezéséből néhány általa figyelemre méltónak tartott írást, azonban a teljes életmű monografikus feldolgozása csak 1964-ben látott napvilágot ugyanezen szerzőtől.

22 Munkája tulajdonképpen a nemzeti megújulás olyan alakjaként mutatja be a szakíró PETHÉ-t, aki sokoldalúsága ellenére az adott hazai viszonyok közepette csak kudarcot vallhatott minden újszerű próbálkozásával. SÜLE igen részletesen foglalkozott az életmű egészét befolyásoló személyes történésekkel, ám ezenközben forrásait nem minden esetben alkalmazta megfelelően. Vizsgálódásait inkább narratív formában foglalta írásba, s eltekintett a komparatív módszertől, pedig az ifjúkori hatások feltárásánál a szakíró PETHE nézeteinek alakulása esetében ez mindenképpen célravezetőbb lett volna. Könyvének rendkívüli érdeme azonban, hogy nemcsak az életút lehető legteljesebb rekonstruálására törekedett, hanem figyelme kiterjedt a polihisztorikus igényű szakíró valamennyi vállalkozásának elemzésére. A PETHE által felhasznált külföldi források jelentőségének pontos felmérésével, illetve két agrárszaklapjának a korabeli hazai agrárirodalomban betöltött szerepének meghatározásával azonban adós maradt. Főleg az előbbi hiányosságok felismerése késztette ifj. BARTA Jánost arra, hogy tekintélyes tanulmányában dolgozza fel a „Pallérozott mezei gazdaság" forrásait.

23 A korábbi PETHÉ-vel foglalkozó írásokhoz képest rámutatott arra, hogy nemcsak a magyar mezőgazdasági irodalom kiemelkedő alakjaként kell számon tartanunk, hanem olvasottsága, ismeretei, helyet kell hogy biztosítsanak neki az európai gaz19 HÓMAN B.-SZEKFŰ Gy. 1936.160.p. 20 DEZSÉNYI B. 1943.288-291.p. 21 FEJES J. 1943.121.p. 22 SÜLE S. 1964. 23 Ifj. BARTA J. 1969.