Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KURUCZ GYÖRGY: Az agrártechnikai megújítás programja Pethe Ferenc „Pallérozott mezei gazdaság" című művében

Füzetekben" megjelent cikkeiben többször utalt a külföldet járt, európai kitekintésű gazdasági íróra.

13 Hasonló szempontok alapján értékelte szakírói tevékenységét a KORIZMICS-BENKÓ-MÓROCZ-féle feldolgozás,

14 kiemelve, hogy a német szakírók mellett a hazai olvasók PETHE Ferenc, NAGYVÁTHY János, vagy BALÁSHÁZY János könyveit forgatják leginkább. RODICZKY Jenő Gazdaíróink Bessenyije címmel a „Földművelési Érdekeinkben" közölt három folytatásban egy meglehetősen felületes, inkább ismeretterjesztő, mintsem elemző írást, a hazai agrárszakirodalom egyik korai képviselőjeként jellemezve PETHÉ-1.

15 Nem tér ki a szerző PETHÉ-nek a kor többi magyar agrárírójához való viszonyára, s a szaksajtó megteremtésére irányuló erőfeszítéseit is éppen csak megemlíti. Az első kísérlet az életmű egészét meghatározó agrárírói tevékenység felmérésére, GALGÓCZY Károly nevéhez fűződik. Az OMGE emlékkönyvében megjelent írás mindamellett csak a sokoldalúságot, illetve a haladottabb agrotechnikai módszerek magyar nyelven történő közvetítését helyezi előtérbe.

16 Formai téren GALGÓCZYnak természetesen igaza volt, amikor PETHE időnkénti darabos, sőt olykor nyers stílusát bírálta. Ugyanakkor az elméleti és gyakorlati szempontok egyszerű összevetésénél többet ez a méltatás sem tartalmazott. Figyelmen kívül hagyta PETHÉ-nek a feudális gazdálkodási kísérleteket illető kritikáját is, mint ahogy GALGÓCZY azt sem említette, hogy az idő végül is a nemegyszer szélmalomharcot vívó szakírót igazolta. Csaknem húsz évvel később, SZILY Kálmán a „Magyar Könyvszemle" lapjain 1898-ban foglalkozott „Az első magyar gazdasági folyóirat"-tal. írása inkább PETHE életútjának rekonstruálásához szolgáltatott további adalékot, mivel ő mutatott rá először arra, hogy a „Magyar Újság" szerkesztését a 25. számtól kezdve irányította. 1930-ban BERNÁT Gyula, a magyarországi jobbágyfelszabadítás előzményeit vizsgálva, művében teljesen új megközelítésben tárgyalta a „Pallérozott mezei gazdaság" szerzőjének agrárirodalmi jelentőségét.

17 Felismerte, hogy PETHÉ-t a kortárs szakíróktól alapvetően az különböztette meg, hogy az üzemtani racionalizálási kísérletek sikerét elválaszthatatlannak tartotta a jobbágyi robotmunka felszámolásától. BERNÁT ilyen meggondolásból világított rá a Georgikon jelentőségére is, amely Nyugat-Európát bejárt professzora számára gyakorlati működési kereteket biztosított. RÉVÉSZ Zoltán, három évvel később megjelent munkájában figyelmen kívül hagyta BERNÁT megállapításait.

18 A kor szakirodalmának üzemtani vonatkozásait 13 ÉRKÖVY (PLOETZ) A 1842.760-761.p., 1862.3-5.p. 14 KORIZMICS L.-BENKÖ D.-MÓROCZ J. 1855-1868. 15 RODICZKY J. 1874.76-77., 82-83., 90-92.p. 16 OMGEE 1879.63-73.p. 17 BERNÁT GY. 1930.65-66.p. 18 RÉVÉSZ Z. 1933.65.p.