Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KURUCZ GYÖRGY: Az agrártechnikai megújítás programja Pethe Ferenc „Pallérozott mezei gazdaság" című művében

A lapszerkesztő és mezőgazdasági szakíró PETHE első értékelését nyomtatásban a Vaterländische Blätter 1810-es évfolyamában találhatjuk meg. RUMY Károly György, aki később maga is tanított Keszthelyen, s korának egyik legsokoldalúbb tudósa volt, a magyarországi hírlapirodalom történetének áttekintése során emlékezett meg röviden az első magyar agrárszaklapról és annak irányítójáról.

6 Részletesebb értékelésbe viszont nem bocsátkozott, s inkább a lap magyarnyelvűségére helyezte a hangsúlyt. Az első magyarországi statisztikai munka szerzője,

7 SCHWARTNER, elismerően írt PETHE átfogó mezőgazdasági szakkönyvéről, a „Pallérozott mezei gazdaságról".

8 Igaz, hogy nem gyakorlati szempontok alapján ejtett szót e műről, hanem a műveltebb nemzetekhez való hasonulás egyik eszközeként fogta fel az éledező magyar nyelvű gazdasági irodalom bővülését. HORVÁT István, a kortárs romantikus történész és filológus, a Széchenyi Könyvtár őre, barátságába fogadta, s mindvégig nagyra tartotta tevékenységét. HORVÁT kéziratos hagyatékában ezt olvashatjuk róla: „A két Magyarhazabeli Mezeigazdaság és Technológia rationalis előmenetelére hasznosabb Hazafi ekkorig még nem volt."

9 Mint szakírót, a kortársak csak legfeljebb önálló, főleg egy-egy részterülettel foglalkozó munkában bírálták. Ez érthető, hiszen a rendszeres szakfolyóirat megteremtésére és működtetésére irányuló törekvések kizárólag PETHE nevéhez fűződtek. Szerteágazó egyéb tevékenysége - mint például nyelvújító, matematikus, metrológus - szinte óhatatlanul maga után vonta, hogy írásai eltérő színvonalúak voltak. Legélesebb bírálatát KALÓ Péter 1816-ban megjelent méhészeti szakkönyvében olvashatjuk,

10 aki leginkább azt vetette PETHE szemére, hogy a német szerzőket alaptalanul kritizálja, s a „Pallérozott mezei gazdaság" igencsak gúnyolódó hangvétellel íródott. A szakszerű gondolatok terjesztésére igen alkalmasnak tartja viszont a könyvet a Tudományos Gyűjtemény 1822. évi egyik írása.

11 Ezzel szemben némiképp vegyesen ítéli meg egy másik szakíró, CSORBA András, 1834-ben.

12 Egyszerre rója fel PETHÉ-nek, hogy a magyar földet csak „könyvből ismeri", de ugyanakkor azt is elfogadja, hogy fő műve használható útmutatással szolgál. A XIX. század közepén, hacsak felületesen is, de PETHE munkásságával többen foglalkoztak. ÉRKÖVY (PLOETZ) Adolf a „Magyar Gazdában", vagy a „Gazdasági 6 RUMYKGy. 1810.173.p. 7 SCHWARTNER, M. 1809.34ó.p. 8 PETHE F. 1805-1814. 9 OSZKK Oct.Hung.No. 172 10 KALÓ P. 1816.108.p. 11 TGy. 1822.100-104.p. 12 CSORBA A 1-2., 20.p.