Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

OROSZI SÁNDOR: Erdősítések a Delibláti-puszta homokján

Az erdészeti és mezőgazdasági személyzet (2-3 mérnök, illetve gazdász, 10-15 erdőőr és néhány erdőszolga, továbbá a kútőrök, kocsisok stb.) élet- és munkakörülményei nem nagyon csábítottak senkit Deliblátra. A nyirkos lakások, a gyerekek nem megfelelő iskoláztatási lehetőségei, a mezőgazdasági kezelés ellentmondásai

61

stb. különösen a kincstári birtok magasan képzett alkalmazottait hozták nehéz helyzetbe. Sokszor csak a szakmnai elhivatottság érzése tartotta őket - segélyekkel, fizetési előlegekkel, természetbeni juttatásokkal - helyükön. Deliblát oktatási, kutatási szerepe A szűkebb szakmai, de a nagyközönség (főleg a diákság) is gyakran megfordult a homokpusztán.

62 A homokszili (ma: Uljma) vasútállomástól Susarára és Fehértelepre, majd a Fenyőerdő (Flumanda) környékére eljutni igazi élményt jelentett botanikusnak, erdésznek, diáknak egyaránt. A növénytani megfigyelések eredményeit figyelembe véve természetvédelmi területet is kijelöltek a homokpuszta jellegzetes részében (lásd a térképet). Ezzel igyekeztek a vidék természetes flóráját az utókor számára is fenntartani.

63 Hazai és külföldi szakemberek,

64 így az Osztrák Birodalmi Erdészeti Egyesület is 1912-ben

65 tanulmányút keretében ismerkedett a homokpusztával és az ott folyó erdősítésekkel. A puszta legfontosabb és legnagyobb szabású bemutatása 1914-ben lett volna. Ekkor az Erdészeti Kísérleti Intézetek Nemzetközi Szövetsége kereste volna fel a területet, de a kitört háború miatt a kongresszus elmaradt.

66 Pedig minden előkészület megtörtént, beleértve AJTAY Jenő e célra írt tanulmányát is. A növénytani megfigyeléseken kívül fontos meteorológiai észleléseket is végeztek Hét mezőgazdasági célú és két kimondottan erdészeti célú meteorológiai állomás működött a pusztán. Ez utóbbi kettőt 1911 júniusában állították fel. Nyílt területen és külön az erdőben mérték a meteorológiai adatokat. A Fenyőerdőn és a Pálffytelepen lévő meteorológiai állomás üzemeltetése azonban már a következő évben anyagi gondot okozott, de VADAS Jenő joggal vette védelmébe őket: „Hogy a delibláti homokpuszta meteorológiai viszonyai pontos megfigyelés alá vétessenek, arra úgy tudományos, mint gyakorlati szempontból égető szükség volt már; tudományos szempontból azért, mert hazánk ily különlegességének meteorológiai viszonyairól 61 Uo. 851.59/1913.84.558 és 1142.59/1914.35.534. sz. alatti felterjesztések, jelentések a személyi ellentétekről. 62 Lásd pl.: OL. K-184.851/1913.106028. Az iratból kiderül, hogy a földművelésügyi miniszter magának tartotta fenn a tanulmányutak engedélyezését. 63 Lásd bővebben: BERNÁTSKY J. 1910. 97.p., AJTAY J. 1912/a. 40-41.p., uő. 1931. 443444.p. és OROSZIS. 1986.57.p. 64 IMECS B. 1904.199.p. és A delibláti homokpuszta külföldi... 1912.p. 65 AJTAY J. 1911. 66 AJTAY J. 1914. évi könyvében - amely a kongresszusra jelent meg - a 41-48. oldalakon a bejárásra tervezett útvonal részletes leírása is megtalálható.