Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
OROSZI SÁNDOR: Erdősítések a Delibláti-puszta homokján
ellenkezése és tiltakozása ellenére) a „Teraesi Bánság és Szerb Vajdaságihoz került. Ezt a kiegyezés 1867-ben ugyan megszüntette, de csak a közigazgatás újjászervezése során, 1873-ban valósult meg a területen a magyar vármegyei igazgatás (Temes vármegye). 2 Miként a politikai, úgy az erdészeti (gazdasági) igazgatás is többször változott a puszta vidékén. Előbb bérbe adták, majd közvetlen határőrvidéki (katonai) kezelésbe vették. Végül az idegen telepesek természetkárosítása következtében bekövetkezett futóhomok-terjedés miatt, a környező mezőgazdasági területek védelme érdekében a katonai kormányzat fokozatosan erdészeti igazgatás alá helyezte a homokpusztát. A határőrvidéki erdőigazgatóság („Banater Grenz - Walddirection") 1808ban kezdte előbb felmérésekkel, majd erdőtelepítésekkel a működését. 1836-tól már Delibláton (ma: Deliblato - Jugoszlávia) volt az erdészeti igazgatás (1843-tól „Sandbindungsgescháfts-Leitung") székhelye. A határőrvidéki javak 1872-ben történő megosztása során a szűkebben vett homokpuszta csaknem teljes egészében magyar erdészeti igazgatás alá került. A volt határőrök semmiféle (legeltetési, faizási stb.) szolgalomra nem tarthattak igényt, amely körülmény eltért a horvátországi hasonló határőrvidéki rendezéstől. Ez megkönnyítette az erdészeti kezelést, amelyet az ekkor felállított delibláti erdőgondnokság látott el. (A gondnokság előbb az orsovai erdőhivatal, majd a lugosi erdőigazgatóság kötelékében dolgozott.) Az erdőgondnokság 1898-ban megszűnt. A terület - a megalakuló delibláti kincstári birtokkezelőség révén - közvetlenül a Földművelésügyi Minisztérium telepítési ügyosztályához, majd a kincstári birtokkezelésihez került. 3 A mezőgazdasági szervezeti beosztást az erdészek többször kifogásolták, 4 sőt még a delibláti személyzet között személyeskedő összetűzésekre is sor került. 5 Az erdészek kívánságára végül is 1914-ben újra megalakult a delibláti erdőgondnokság, amelyet a lugosi erdőigazgatóságnak rendeltek alá. A fenti szervezeti változások gyakran (pozitív és negatív irányban) befolyásolták a homokpusztán végzett munkák céljait, sőt kivitelezésüket is. Az erdőbirtok fekvése, termőhelyi viszonyai, természetes növénytakarója A Duna balpartján, délkeletről északnyugatra húzódó ellipszis alakú terület, amelynek földrajzi koordinátái: é. sz. 44° 48'-tól 45° l'-ig, k.h. 38° 36'-tól 38° 48'-ig. (Lásd a térképmellékletet.) Kiterjedése mintegy 45 ezer kh (25 ezer ha) volt. A te2 A vidék politikai beosztásának változásait lásd: VANICEK, Fr. 1875. és SZENTKLÁRAY J. 1879. 3 AJTAY J. 1902.28-29.p. 4 IMECS B. 1904.197-198.p. és BUND K 1915. 5 Lásd pl. a mezőgazdasági vezető elleni fellépést 1913. júhusában. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: OL. FM. ált. ir.) K-184.851.59/1913.84.558.
