Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

OROSZI SÁNDOR: Erdősítések a Delibláti-puszta homokján

rület kezelése során többször változott, módosult a Delibláti- homokpuszta nagysága, a szervezeti (gazdálkodási) egységbe vont rész kiterjedése. A rendelkezésre álló forrásokból csak két területadatot idézünk. A delibláti erdőgondnokság területe 1897-ben:

6 Erdő 14.267,20 kh (8.210,77 ha) Teljesen megkötött (begyepesített) terület 16.001,88 kh (9.209,10 ha) Félig megkötött (begyepesített) terület 10.101,71 kh (5.813,53 ha) Egyértelműen futóhomok 6.130,00 kh (3.527,82 ha) Egyéb terület 261,36 kh (150,41 ha) Összesen 46.762,15 kh (26.911,63 ha) A delibláti erdőgondnokság területe 1914-ben:

7 Erdősült terület (21.043,70 kh) 12.108 ha Erdősítendő (még kopár, de nem futóhomok, tisztás) terület (10.268,10 kh) 5.908 ha Természeti emlékként fenntartott terület (498,80 kh) 287 ha Erdőőri lakok, ház és kert (55,62 kh) 32 ha Illetményföldek és más szántók (165,11 kh) 95 ha Uletménykaszálók és más rétek (65,57 kh) 36 ha Részben bérbeadott, részben pedig legeltetésre még nem értékesíthető legelők (11.192,72 kh) 6.440 ha Utak és egyéb terméketlen területek (222,47 kh) 128 ha Összesen: (43.519,09 kh) 25.034 ha A felszíne hullámos, 75 m-től 195 m tszf. magasságig terjed. A homok, illetve a homokbuckák keletkezésére az idők folyamán több elmélet is létrejött.

8 Mindezekből talán annyit érdemes kiemelni, hogy a természeti erők (szél és víz) és legnagyobb mértékben az emberi tevékenység (erdőirtások, legeltetések) nyomán alakult ki az erdőtlen, növényzet nélküli felszín. Az egyes homokbuckák elhelyezkedése, alakja délkeletről északnyugatra tartó vonulata a vidéken uralkodó délkeletiészaknyugati irányú „Kossava" szél munkája nyomán jött létre. A homokpusztának három nagy része különíthető el, amelyek meghatározzák annak művelhetőségét is.

9 A Dunadombó (ma: Dubovac) - Gerebené (ma: Grebenac) vonaltól délkeletre tipikusan deflációs területet találunk. A Deliblát-Versec (ma: Vrsac) irány mentén helyezkednek el a jellegzetes homokbuckák, míg az ettől északra eső területeket a legtermékenyebb talajú vidékként tartják számon. 6 A deüblaü m.kir.... (1896) 2.p. 7 AJTAY J. 1914.4.p. 8 Összefoglalásukra lásd: Temesvármegye... (1896) 4- 7.p. és AJTAY J. 1914.4.p. 9 AJTAY J.1912/b.47.p.