Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

RÉZ GYULA: A belsőégésű motorok mezőgazdasági felhasználásának kezdeti szakasza Magyarországon

15 LE teljesítmény felett - elsősorban gazdasági megfontolásból - benzin és petróleum motor helyett a gázgenerátoros üzem került előtérbe. Elsősorban a Körtingrendszerű szívógázmotorok nyertek alkalmazást. A Körting-rendszerű gázmotorok, valamint a gáz előállításához szükséges gázgenerátorok gyártását 1902-ben kezdte meg a Ganz gyár. Ezek a motorok egy, illetve kéthengeres kivitelben készültek. A Ganz gyár 10 LE feletti szívógázüzemű gépeit malomberendezéshez készítette.

28 Az 1869-ben Bécsben alapított Hofherr-Schrantz cég 1900-ban építette fel Kispesten Magyarország legnagyobb mezőgazdasági gépgyárát, ahol 1904-től kezdődött meg a belsőégésű motorok gyártása. Az első típusok az angol Clayton-Shuttleworth benzin-petróleum üzemű motorok licence alapján készültek el. Nagyobb sorozatban a kispesti gyár 1910-től gyártotta a belsőégésű motoros lokomobilokat.

29 (15. ábra) 1907. április utolsó hetében Gödön mezőgazdasági motoros szántógép- gépbemutatót tartottak belsőégésű motorral működtetett erőgéppel. Az eseményről többek között a „Köztelek" így emlékezett meg: „Hogy mennyire szükségét érzik gazdáink egy oly univerzális erőgépnek, mely a gazdasági munkák egy részét az igáserő helyett, másodrészét egyéb, különben drága erőforrás helyett végzi, azt legfényesebben bizonyítja az a szokatlan érdeklődés, mely ma az intelligens gazdaközönségnek több százat számító csoportját vitte ki Gödre a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete által rendezett „mindenes" gép bemutatására. SAUNDERSON beofordi (Anglia) gépgyáros szerkesztett egy benzin automobil-motort, mely mindazon munkák végzésére van hivatva, melyeket eddig a gazdasági lokomobil végzett, tehát cséplés, malomhajtás, takarmányos gépek hajtása s ezen kívül még az igaerőt is részben helyettesítse talajművelési, aratási és fuvarozási munkák végzésével."

30 1907-ben mutatkozott be egy Baja melletti gazdaságban KŐSZEGI Károly bajai mérnök találmányával a motoros talajmegmunkáló géppel. A gépbemutatón nagyszámú érdeklődő vett részt. A 4 tonnás 20 LE-s benzinmotorral ellátott erőgép munkateljesítménye óránként 1200-1600 öl volt. 31 1909. augusztus első felében Országos Magyar Gazdasági Egyesület a földművelésügyi miniszter támogatásával Mezőhegyesen nemzetközi talajművelő versenyt rendezett. A gőzlokomotívok mellett belsőégésű motoros munkagépek is bemutatkoztak. Látható volt a módosított Kamper-motorral ellátott, 60 LE-s Kőszegi-féle talajművelőgép került ki győztesen.

32 A Baján létrehozott „KŐSZEGI Károly-féle szab. motoros talajművelőgép gépgyár részvénytársaság" 50 db szántógépet készített német gyártmányú Kamper-motorokkal. Később a licencet a nagyhírű mannheimi Lanz gyár vette meg. A kispesti Hofherr-Schrantz gyár német megrendelésre a továbbfejlesztett változatból készí28 KÁRMÁN T. 1906.1025.p. 29 SEVINH.1944.252.p. 30 Ifj. SPORZON P. 1907.982.p. 31 Új motoros... 1907.2515.p. 32 Ifj. SPORZON P. 1909.2582.p.