Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
BALÁZS GYÖRGY: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében a XVIII-XIX. században (II. Taposómalmok)
1. ábra. Taposómalom rekonstrukciós rajza Pongrácz Pál nyomán (1967.35). rolhatók a meghajtószerkezet és a meghajtó állat viszonya alapján (ez több lényeges eltérést okoz). Legáltalánosabban ismert a középhajtó szárazmalom (ilyen a szarvasi, tarpai, vámosoroszi -Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban - és a nagykikindai Jugoszláviában), kevéssé ismert a felülhajtó szárazmalom (ilyen a mekényesi szárazmalom, amely ma az orfúi vízimalom mellett van felállítva), s talán teljesen ismeretlen az alulhajtó szárazmalom, melynek egyetlen hazai megmaradt példányát Sopronban, a Liszt Ferenc Múzeumban állítják helyre. 6 Ugyancsak élőerő - emberi, illetve állati erő - segítségével működtek a taposómalmok is. A taposómalom egy vízszintes tengely körül elforduló, függőleges helyzetű taposókerékben emberek-állatok által hajtott őrlőszerkezet. A tiprómalom a reneszánsz mérnökei spekulatív úton kitalált szerkezete, ahol az emberek, állatok súlyát is kihasználva ferde síkon haladva forgatják meg a meghajtószerkezetet. 7 A magyar malmokról szóló irodalomban egyedülálló KJSS L. leírása a hódmezővásárhelyi Vörös Dániel-féle taposómalomról, az ún. „szuszimalomról". Bár a szerkezetet működés közben már nem láthatta, adatközlők elbeszélése alapján elkészítette a rajzát, majd modellt is készíttetett róla, amely jelenleg a Malomipari Múzeumban látható. Az emberi erővel hajtott malom működésének leírása, a taposómalomban végzett munka elbeszélése valószínűleg csak a szegényemberek életét olyan jól ismerő KISS L. tollából sikerülhetett ilyen hitelesre. A rajz és a modell szerint a hódmezővásárhelyi taposómalom két fő részből állt: a taposóházból, ahol a meghajtószerkezet, a taposódob, taposókerék forgott vízszintes tengelyen, és a malomházból, ahol az őrlőszerkezet, a malomkőpár helyezkedett el. Az épület favázas, nádpalló kitöltésű falazatát mindkét oldalon vastagon tapasztották. 6 Részletesebben ld. BALÁZS Gy. 1984-85. 7 PONGRÁCZ P. 1967.34-37.p.
