Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

BALÁZS GYÖRGY: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében a XVIII-XIX. században (II. Taposómalmok)

A taposóhenger 6-7 m átmérőjű, 7-8 m széles volt, vízszintes tengelye körül forgott. A henger palástját küllők rögzítették a tengelyhez, belső felületét lépcsősen alakították ki, ezen lépkedett, taposott 4-5 ember. A henger a taposó emberek súlya alatt elfordult, azok mindig léptek előre, tehát az elfordulás forgó mozgást eredményezett. A henger forgását a vízszintes tengely végén lévő fogaskerék adta át a függőleges kőtengelynek, annak pálcás orsójába, fogaiba bekapva. KISS L. leírása szerint 4-5 erős ember 1 óra alatt másfél véka (kb. 30 liter) búzát őrölt meg.

8 Kiderül az is cikkéből, hogy csupán Hódmezővásárhelyen emlékezet szerint, tehát a XIX. század második felében féltucatnál több taposómalom működött.

9 A cikk végén idős emberek elbeszélései során a malmok más típusai is feltűnnek: „Beszélik, hogy Szentes város határában levő Kis Királyság pusztán volt olyan taposómalom is, amelyiket kontráztak. Vagyis egyik ember elől, másik hátul, jobban mondva szemközt hó-rukkra tapostak..."

10 A sörgyári „szuszimalomra"többen is emlékeztek még az adatközlők közül. A részletes leírás során kiderül, hogy ez tiprómalom volt, melyet ökrökkel hajtottak: „Az ökör eleje egy sukkal (33 cm) magasabban volt, mint a hátulja... a 73 éves Sipter Péter szélmolnár elbeszélése szerint ... ferdénforgó nagy kerékbe álltak liba sorban, egymásmögé..." az emberek.

11 A következő leírás a szöveg elemzése során legalábbis arra enged következtetni, hogy más típusú malmot, állattal működtetett taposómalmot mutat be: „Olyan malom is volt, melyet ökörrel tapostak. Ennek taposója süllyesztős volt. Mikor az ökör érezte, hogy süllyed, mindig lépett egyet és ezzel így hajtotta a nagy kereket. Az ökör oda volt láncolva a taposónoz, hogy el ne tudjon menni."

12 A taposómalom tulajdonképpen azon gépezetek közé tartozik, melyeknek munkavégző szerkezetét (őrlő, vízfelhúzó, emelő, szivattyú) taposógéppel, élőerő alkalmazásával működtetik. FELDHAUS, F.M. nagy technikatörténeti lexikonában több típusát említi: taposókerekek küllőkkel vagy lépcsőkkel kívüljáró állatok vagy emberek számára, vízszintes vagy lejtős (rézsútos) taposókorongok, rézsútos taposókocsi stb.

13 8 KISS L. 1935.77-84.p. 9 KISS L. 1935.83.p. 10 KISS L. 1935.83.p. 11 KISS L. 1935.84.p. 12 KISS L. 1935.83.p. 13 FELDHAUS, F.M. 1914.1186.p.