Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

P. HARTYÁNYI BORBÁLA: Növényleletek a battonya-parázstanyai neolitikus lakótelepen

Növényleletek a battonya-parázstanyai neolitikus lakótelepen P. HARTYÁNYI BORBÁLA Az elmúlt évtizedekben a hazai korai-középső és neolitikus lakótelepek feltárásakor több esetben növényi maradványok is felszínre kerültek.

1 Ezek mennyisége ugyan jóval kevesebb volt a lakóházak, edények, egyéb használati eszközök töredékeinél és a különböző csontmaradványoknál. Az e korból származó növényi leletek - mennyiségre való tekintet nélkül - fontosak számunkra, mivel sok esetben csak ezek az alig észrevehető termésmaradványok szolgáltatnak hiteles bizonyítékokat a Kárpát- medence területén kialakuló növénytermesztésről, a gazdasági és egyéb növények elterjedéséről. G. SZÉNÁSZKY Júlia, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze a közelmúltban - több részletben - eltérő mennyiségű növényi leletet adott át vizsgálatra a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak.

2 A növényi maradványok Battonya és Mezőkovácsháza közötti Parázstanyáról, a Maros folyó holt ágának, az úgynevezett „Száraz ér"-nek közeléből származnak, ahol a régészeti ásatásokat 1975-ben az ott elindított meliorációs munkák indokolták.

3 A régészek már korábban feltételezték, hogy ez a terület igen gazdag korai emlékekben. 1 P. HARTYÁNYI B.-NOVÁKI GY.-PATAY Á 1968. P.HARTYÁNYI B.-NOVÁKI GY. 1975. 2 Ezúton köszönöm G. Szénászky Júliának, az ásatást vezető régésznek a növényi leletek vizsgálatra átadását. Ugyancsak köszönöm a tőle és Goldman Györgytől kapott részletes szóbeli tájékoztatást az ásatás körülményeiről, a felszínre került növényi maradványok előfordulásának pontos megjelöléséről. A neolitikus lakótelep rövid ismertetésénél G. Szénászky Júlia ezzel kapcsolatos publikációira támaszkodtam. 3 G. SZÉNÁSZKY J. 1976.