Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

P. HARTYÁNYI BORBÁLA: Növényleletek a battonya-parázstanyai neolitikus lakótelepen

Jelen esetben mégis ezeknek a talajjavítási munkáknak volt köszönhető, hogy az 1970-es évek közepén megkezdték a neolitikum középső időszakaszából származó, kultúr- és mezőgazdaságtörténeti szempontból jelentős település egyik szakaszának feltárását. A felmérések szerint a lakótelep több, mint 1 km

2 területen helyezkedett el és ebből eddig megközelítően 400 m

2-t tártak fel. A helyenként 3 méter teli település a neolitikum időszakában a szakáiháti és az azt követő, belőle kinövő tiszai kultúrák központi részét képezte. Kapcsolatban volt a balkáni területeken kialakult Vincakultúra korai szakaszában élő népcsoportokkai. 4 A telep feltárásakor lakóházak maradványai, edények, különféle munkaeszközök és állatcsontok kerültek felszínre a bennünket foglalkoztató növényi leleteken kívül. Ezek egy részének értékelése befejeződött, az eredményekről több publikáció megjelent. 5 A parázstanyai növényi maradványokat múzeumunk 1977-1986 között kapta meg vizsgálatra. Ez még kiegészült 1987-ben újabb lelettel, amely a battonyai korai réz korszakból származik. Ez utóbbi a valamivel fiatalabb korú Battonya-Vertán majori ásatás anyaga volt. A település ugyancsak a Maros folyó régi ága közeléből került felszínre, de lakói a korai tiszapolgári kultúra népcsoportjához tartoztak.

6 Az innen származó növények vizsgálata az elmúlt évben befejeződött.

7 Ennek eredményei jól kiegészítik a növénytermesztés korai történetére vonatkozó ismereteinket. A Battonya-Parázstanya-i növények meghatározása az 1989. évben folytatódott. Az ezzel kapcsolatos munkákat nagy várakozás előzte meg, mivel a lakótelep elpusz4 G. SZÉNÁSZKY J. 1983. A lakótelep kora C-14-es vizsgálatok szerint: Bin-1966: i.e. 4420± 60 év 13. sz. gödör Bln-1967: i.e. 4330± 60 év 4. sz. ház Bln-1971: i.e. 4320± 65 év 5. sz. ház Bln-1970: i.e. 4225 ± 70 év 5. sz. ház melletti réteg 5 G. SZÉNÁSZKY J. 1977. 6 G. SZÉNÁSZKY J. 1983. 7 Battonya-Vertán majori (Békés m.) rézkori településen a tiszapolgári kultúra korai szakaszából egy nagyobb alapterületű ház maradványai közül edénytöredékek, kemence és állatcsontokon kívül 20 g növényi maradvány is felszínre került. Ezek többsége a parázstanyai leletekhez hasonlóan tönkebúza volt, közötte néhány szem alakorbúzával. A leletben még 2 db som (Cornus mas L), 1 db földi bodza (Sambucus ebulus L) (Amaranthus sp) disznóparéj, 3 db libatop (Chenopodium sp), 1 db keserűfű (Polygonum sp) volt.