Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

CSOMA ZSIGMOND: Az archaikus faépítkezés emlékei a nyugat-magyarországi szőlőhegyeken

2. kép. Négyosztatú, istállós présház, Zalacséb (Zala m.) szőlőhegyén. A présház előtt káposztáskert, mögötte ásott, körbekerített vizesgödör, a jóka". növényeket is termesztettek. Vas, Zala, Somogy megyék szőlőhegyei egyben gyümölcsösök, kaszálók voltak, de a jobbágy-parasztok titokban a földesúri adózást kijátszva burgonyát, kukoricát és kerti veteményeket is termesztettek. A szőlőhegyi pince széna- takarmánytároló szerepet is kapott, egyben a nyomtatás színtere is lehetett. A gyümölcsösre és kaszálóra álljon itt egy példa 1791-ből, amikor Zala megye eskütje, Sípos Ferenc azt írta: „Salomvári Hegyen található szöllönél vagyon öt derékbul álló Boronábul tsinált Hajlék az Tetteje... pusztulásra indul, a' szőllő alkalmas munkában vagyon, az allában egy szekér Szénát termő Kaszálló benne található tsekély szívással és megyesel." (Szilvással és meggyfákkal.) A kaszálóra, gyümölcsösre és káposztásra, valamint istállóra álljon itt egy adalék 1804-ből a zalabéri hegyről, nemes özvegy Csépi Rozália, Tulok Benedek feleségének hagyatékából. „Még is Szála Béri Hegyben T.N. Zala Vmegyében vagyon circide 40 kapásra való szőlő Hegy Szép Kaszálóval, Káposzta Földével, és Gyümöltsössel... (a présház és pince)... végében Istáló circit 6 darab marhára való. Ezeknek ellenében még is egy bötsöletes Szoba, Konyha és Kamra." Hasonló beosztású, istállós, szobás, kaszálós , kertes pincék általánosak voltak vizsgált területünkön. Délnyugat-Dunántúlon a szőlőbeli pincéknek nem volt föld alatti bortároló része, ezek csak pincekamrák voltak. A bor hűsen tartását a pincekamrák tájolásával és a domborzati talajadottsá-