Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
MÁRTHA ZSUZSANNA: A magyar baromfigazdaság helyzete az 1920-1938. években
kívül a külföldi piacokon olcsóbb áraikkal erős versenytársaink voltak a Balkán-országok, pulykakivitelben pedig Lengyelország is. Az 1931 nyarán bevezetett devizabeszolgáltatási kötelezettség a baromfi és baromfitermékek kivitelét is megnehezítette. A Földművelésügyi Minisztérium ezután 1932 decemberében létrehozta a Magyar Mezőgazdasági Kiviteli Intézetet, majd az addigi kiviteli szervek összevonásával Külkereskedelmi Hivatalt létesítettek (2000/1933. ME sz.), amely külföldi propagandát, piackutatást végzett, külföldi kirendeltségeket állított fel. Az 1929-1933. évi gazdasági válság éveiben bekövetkezett áresés leginkább a mezőgazdasági terményeknél jelentkezett, de a kivitt baromfi ára jobban tartotta magát, mint a többi állattenyésztési ágaké. 15 Jelentős szerepet játszottak a baromfi és baromfitermékek kivitelében az exportőrök, akik a kiviteli árnak akkoriban mindössze 40 %-át fizették a termelőknek, míg az ár 60 %-a nekik jutott. Ezt azzal indokolták, hogy a parasztgazdaságok tízezrei csirkéből, tyúkból, pulykából vegyes tömegárut állítanak elő, amelyet az exportőrök hizlaldáiban előbb fel kell javítani, hogy feldolgozva és a fogyasztók ízlésének megfelelően csomagolva külföldön előnyös áron eladható legyen. Azokat az exportőröket, akik a rendeltetési országok által kívánt minőségű árut szállítottak, és a minőségi jelöléseket fel is tüntették, a kormány exportjutalékkal támogatta. Az alföldi baromfit a hazai viszonylatban hatalmas kereskedő cégek a verseny lehető kizárásával vásárolták fel, diktált áraikkal gyakran megrövidítve a piaci viszonyok terén kevéssé tájékozott termelőket. Tény viszont, hogy jelentős beruházásokkal előmozdították a baromfikivitelt és a válság éveiben is munkához, keresethez juttatták a szegény emberek százait, a főidényben ezek ezreit. Az angliai pulykakivitel hatósági megszervezésével 1934-ben kezdődött a baromfiexport ún. egykezesítése. A Külkereskedelmi Hivatal a megelőző három évben pulykaexporttal foglalkozó kereskedőkből Országos Baromfikiviteli Bizottságot alakított, amely tagjai számára exportkontingenseket állapított meg, szabályozta az Angliába hetenként kiszállítható áru mennyiségét, és ármegállapító bizottságokat szervezett annak ellenőrzésére is, hogy felvásárláskor az exportőrök a termelőknek méltányos árakat fizetnek-e. Ugyanakkor a Külkereskedelmi Hivatal rádió útján rendszeresen tájékoztatta a termelőket és az exportőröket a külföldi piacok igényeiről. Elsősorban olyan országokba irányították az exportot, ahol a baromfiért „nemes" valutát kaptunk. 1938. augusztus 15. napjával a baromfiexport a Külkereskedelmi Hivatalnak és a Magyar Élemiszerkiviteli Cégek Országos Szövetségének irányítása alá kerülve, a Magyar Baromfikiviteli Egyesülés keretében bonyolódhatott csak le, amely azt is figyelemmel kísérte, hogy a baromfikivitelben résztvevők a külföldi piacokon nem élnek-e áralákínálással. Szintén 1938-ban alakult meg a Magyar Tojáskiviteli Egyesülés, minden exportőr csak abban a körzetben vásárolhatott tojást, ahol azt korábban tette. A Külkereskedelmi Hivatal kötelezte a Hangya szövetkezeteket az eladásra kínált és minőségileg megfelelő minden baromfinak és ba15 MEZŐGAZDASÁGUNK ÜZEMI EREDMÉNYEI... 1934.18. p.
