Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

ERNST JÓZSEF: A tájfajták kialakulásának kezdete Magyarországon Mezőhegyes vonzáskörzetében

Mezőhegyesi törzsmének fajta szerinti megoszlása 1894-1900 között 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 Telivér 10 9 9 9 5 5 4 3 4 Félvér 3 5 4 4 7 6 7 7 5 Gidrán 2 3 3 2 3 3 3 3 4 Nóniusz 4 5 10 9 13 18 14 18 19 Összes: 19 22 26 24 28 32 28 31 32 A nóniuszok nagyarányú térhódítása és a küszöbön álló tenyészkörzetesítés miatt 1903-ban élénk vita lángolt fel, amelynek a hullámai a parlamentig hatoltak. Néhány telivér- és félvértenyésztésben érdekelt szakember a nóniusz visszaszorítását, sőt a mezőhegyesi ménesi nóniusz törzs felszámolását, s helyette arab fajta tenyésztését követelte emlékiratában.

57 Érvelésükben fontos helyet kapott a katonai érdek hangoztatása, amelyet a földmívelésügyi kormányzat - engedve a nóniusz térhódításának - nem vett kellőképpen figyelembe (7. táblázat).

58 A korabeli lótenyésztés irányítását, különösen a katonai személyzet miatt, gyakran érte és éri az a vád, hogy főleg katonai érdekeket szolgál. Most viszont azt tapasztaljuk, hogy éppen a gazdasági szempontok miatt érte támadás a minisztériumot és a méneskart. Valójában a lótenyésztésnek katonai jelentősége nem volt sem kisebb, sem nagyobb, mint a közgazdaság egyéb ágainak (sőt a katonaság számára a hízott ökör fontosabb, mint a ló). A katonai szempontok felvetésének inkább érvelési szerepe volt pl. egy költségvetési vitában. Megjegyzendő még, hogy a katonaság mindig magasabb minőségi színvonalat kívánt, így igényeinek kielégítése húzó hatást gyakorolt a tenyésztésre. Az emlékirat másik érdekes momentuma, hogy többek között azért is tartotta feleslegesnek az állami ménes nóniusz törzsét, mivel a ménesbirtok-nóniusz és a tájfajta nóniusz már olyan színvonalra emelkedett, hogy képes lett volna az országos ménutánpótlást biztosítani. Ennek a minőségi eredménynek gyors elérését döntően befolyásolta, hogy ezek a nóniusz tájfajták a fajta géncentrumában és annak közvetlen szomszédságában alakultak ki. A rögnek determináló hatása tette lehetővé, hogy a mezőhegyesi törzs története során annyiszor volt képes regenerálódni. A megújulások mindig Mezőhegyesen történtek, mivel minden fajtát csakis az eredeti géncentrumában lehet racionálisan fenntartani. 57 Az országos lótenyésztés ügyében, 1903. 58 Születési lajstrom 1897. évre MMgMA 4680.