Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

ERNST JÓZSEF: A tájfajták kialakulásának kezdete Magyarországon Mezőhegyes vonzáskörzetében

(Mezőhegyeshez közel eső nyugati járásai), Bács-Bodrog, Békés, Csanád, Csongrád (a Tisza bal parti része), Temes és Torontál vármegyékre is vonatkoztak. A megyék XIX. század végi és XX. századi közigazgatási területét vizsgáltuk, amely egybeesett a nagykőrösi méntelep bajai (Bács-Bodrog m.), verseci (Temes m.), - ma: Vrsac (Jugoszlávia), mezőhegyesi, később békéscsabai (Békés m.) és dorozsmai (Csongrád m.) teleposztályainak körzeteivel. E terület ma nagyrészt Jugoszláviához és Romániához tartozik, azonban az első világháború előtti időszakban kialakított tájfajta tenyésztést még a második világháború utáni időben is fenntartották.

9 E terület történetének alakulása, a telepítések, a jobb természeti adottságok, a több nemzetiség egymásmellettisége és etnikai különbsége

10 mind hozzájárult e terület lótenyésztésének sajátos alakulásához. A táj fajtatenyésztés nem volt újkeletű gondolat. Ilyen elképzelés érződik CSEKONICS József

11 II. JÓZSEFNEK benyújtott tervezetében is. A korszak lótenyésztését értékelő forrásértékű „Emlékirat"-ban.

12 egy méntelepszerű intézmény és vele egy párhuzamosan működő tenyész- és remondaménes szerepelt, amely ménutánpótlást, tenyészkanca-juttatást és meghatározott párositási terv szerinti fedeztetést végezne egy kijelölt tenyésztési körzetben. II. JÓZSEF elfogadta a tervezetet, azonban egy jóval nagyobb lehetőségeket magába foglaló ménes létesítésére adott parancsot.

13 Ennek értelmében 1785 tavaszán megindultak az építkezések és felkezdték a kiválasztott tenyészkancák és mének összpontosítását Mezőhegyesen, ahol 1786 tavaszán az első fedeztetésekkel megindult a tenyésztői munka.

14 II. JÓZSEF 1785. augusztus 13-án kelt 21618. sz. rendeletében intézkedett a tenyészkörzet kialakításáról, amelyben többek között Bács megye is szerepelt, valamint az 1785. novemberében kiadott kétnyelvű „Végezés"-ben.

15 amelyben Mezőhegyes környékét (Arad megye) és Bács megyét jelöli meg az egyik kiemelt tenyészkörzetnek. Ezeken a területeken már eleve jobb minőségű lovak voltak találhatók. Az intézkedések nem váltak valóra, mivel 9 Mezőhegyes alapításának bicentenáriuma alkalmával a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát és MAE Lótenyésztési Szakosztálya 1985. június 24-25-én nemzetközi szimpóziumot tartott Mezőhegyesen. A meghívott külföldi (osztrák, jugoszláv, csehszlovák, román és szovjet) előadók a mezőhegyesi fajták országaikban történt jelenkori tenyésztéséről számoltak be. (Az előadások szövegei a Mezőhegyes Mg. Kombinát tulajdonában vannak.) 10 Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye, é. n. A megye állattenyésztéséről szóló beszámoló részletesen elemzi a német, magyar, szerb és román nemzetiségek lovainak minőségét és típusát. 11 MAtÉ. A-H. 1987.388.p. 12 MAGYAR K 1936. 13 MAGYAR K 1936. 14 Grundbuch 1786-1821.No. 201-1000. MMgMA 4595., 4597.,4598., 4599. 15 Végezés a mezőhegyesi ménesbirtok alapításáról, 1985.