Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
VAJKAI ZSÓFIA: „Szarvas marhának orvossága" (Kéziratos orvosló könyv a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattárában)
Az eddig felsorolt anyagokat házi szereknek tekinthetjük. Más beszerzési forrást igényelt a kámfor, a puskapor, a velencei szappan és az „üveg habja". Akkor, amikor az orvosló könyvecske Íródott, bizonyára mindenki tudta, mit jelent ez a mondata.: „hozás az övegbányárul öveg habját és azt törd meg..." (33.)Már TSEH Mártonnál is előfordult a „velencei avagy bécsi szappan", valamint „velencei kristályüveg porrá törve." 26 SAÁRY Péter egy külön oldalra írta fel a „patikai szereket". A rossz helyesírás miatt ezek megfejtése nagy nehézségekbe ütközik. Herba Zámbon bizonyára egy szárított növényféleség. Pulvost: lehetséges olvasata piskoltz, azaz antimonium crudum, amely a középkor kedvelt gyógyszere volt. 27 Spiritus kornetser vi helyesen Spiritus cornu cervi (rect.), a Gyógyszerészi Lexikon szerint ammonium carbonicum pyrooleos solutum: csontok, szaru száraz átpárolásakor nyerik. 28 Unventum Digestivuvom, helyesen Unguentum digestivum. Az említett Gyógyszerészeti Lexikon 3 féle pontos recpetjét is megadja. TOLNAY szerint sebet izgató kenet. 29 Nem sikerült megfejteni, mit érthetünk Dimon membri alatt. Biztos, hogy gonoszűző, betegséget távoltartó céllal alkalmazták. Ismeretes, hogy a bőr, haj, szőr pl. kígyó vagy gyíkbőr - a néphit szerint az istállóban távoltartja a jószágtól a gonoszt. A mi esetünkben az a szokatlan, hogy patikaszert használtak erre a célra, ha a Dimon membri valóban az volt, nemcsak véletlen került a felsorolásba. 30 Ezzel a végére értünk a SAÁRY Péter által lejegyzett állatgyógyító receptek ismertetésének. Összevetve a hasonló keltezésű kéziratos orvosló könyvekkel, rögtön feltűnik, hogy noha egyetlen megegyező receptet sem sikerült találni, a betegségek megnevezésében, az alkalmazott gyógymódokban, gyógyszerekben, és a recept formulájában igen nagy a hasonlóság. 31 Tehát a kisnemesi csládból származó, de paraszti környezetben élő és népi tudással rendelkező gazda ugyanúgy gondozta, gyógyította állatait, mint a „doktorkönyvek" falusi állatorvosai. A kővágóőrsi SAÁRY család családfájában két SAÁRY Péter szerepel. Az első 1773-1840 közt élt, a második 1792-1863-ig. Valószínűnek látszik, hogy a könyvecskét ez utóbbi írta. Bizonyítani ezt csak egy másik irattal tudjuk, amely egy 1840-ben kelt szerződés SAÁRY Péter és GYURTSEK Pál közt. (2. ábra) A kézírás azonosnak tűnik a receptek leírójáéval. 32 A SAÁRY család tősgyökeres kövágóőrsi kisnemesi család. Tagjai a kor színvonalának megfelelően iskolázottak, ami azt jelenti, 26 TSEH M. 1797.12-13. pp. 27 KAZAY E. 1900.1. kötet és TOLNAY S. 1795.284. p. és még több helyen. 28 KAZAY E. 1900.1. és IV. kötet. 29 KAZAY E. 1900. IV. kötet és TOLNAY S. 1795.271. p. 30 SZENDREY Zs. 1934. és 1937. 31 V.o.: VAJKAI A 1947. és MORVAY P. 1938. 32 MMgMA III. 7902/24.
