Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

VAJKAI ZSÓFIA: „Szarvas marhának orvossága" (Kéziratos orvosló könyv a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattárában)

hogy írni-olvasni tudtak, de a receptkönyv rossz helyesírásának tanulsága szerint ritkán vették kezükbe a tollat, vagy könyvet.

33 Nem tudhatjuk, SAÁRY Péter honnan jegyezte le állatgyógyító receptjeit. Bizonyos, hogy nem egyszerre másolta le valahonnan, mert írásán látszik, hogy tolla egyszer jobban, máskor rosszabbul fogott. Az ő korában már rég betiltották a kalendáriumok „egészségügyi közleményeit", és 1836-tól előírták a patikák számára állatgyógyászati szerek készítését is.

34 De nemzedékről nemzedékre öröklődő kéziratos orvosló könyvek még bőségesen forgalomban voltak, így azt gondoljuk, hogy SAÁRY Péter merített azok anyagából és az akkori hivatalos állatorvoslás adta lehetőségekből is. 2. ábra. Saáry Péter megfogadja Gyurtsek Pált katonának. Kelt. 1849. júl. 4- én. 33 A kor falusi lakosságának műveltségi szintjével foglalkozik BEND A K 1976: és FRIEDRICH I. é. n. Arra, hogy Kővágóőrsön mióta van iskola és tanító ld. HALÁSZ 1.1984.772.p. 34 HOLLÓ F. 1987.16. p.