Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TÖRÖK ZSÓFIA - SZÉKELYHIDY IVÁN - SZŐLLŐSY GÁBOR: Patkolókovács képzés Magyarországon az első világháború előtt

káltatót is, akik többnyire kovácsmesterek, de vannak bognárok és gépgyárak is. A Magyar Államvasutak is küldött hallgatókat a tanfolyamra. Meglepően sok segéd jött KÖLBER kocsigyárából. Munkanélkülieket is találunk a résztvevők között. 1895-ben 93 kovács és kovácssegéd vett részt a tanfolyamon. 1898-ban a 116 beiratkozott hallgató közül 95-en végeztek. 1903-ban 60-an iratkoztak be, ebből 45-en végeztek. A részvételnek feltétele lehetett valamiféle szakmai egyesületbe való tartozás is, (talán iparosegylet) mert 1907-ben 2 fő „mint nem egyleti tagok töröltettek".

30 De erre a felvételi követelmények 1887-es kiírásában még nincs utalás. E szerint a felvételi követelmények a következők voltak: Elemi iskolai végzettség, kovács szakképzettség és a segédek esetében 2 év gyakorlat. A tanfolyam fél évig tartott (tavasztól őszig) hetente két este 2-2 órát.

31 A tanfolyamot záróvizsgával fejezték be. A hallgatók minősítése „jeles", vagy „jó" vagy „kielégítő" lehetett. A végbizonyítvány kiállításának díja 3 Ft volt, továbbá 50 kr. illetéket kellett bélyegben leróni.

32 Az Állatorvosi Tanintézetben (1890-től Állatorvosi Akadémián) működő patkolókovács tanfolyamok nem voltak egyedülállóak. 1882-től Pécsen, Aradon, Veszprémben, Marosvásárhelyt és Jászberényben a m.kir. honvédség, Székesfehérvárott a m.kir. méntelepparancsnokság kovácsműhelyére alapozott patkolótanfolyamokat szerveztek polgári hallgatók részére. E tanfolyamokon kovácsok és kovácssegédek kaptak gyakorlati patkolási ismereteket. A tanfolyamokat vasárnaponként tartották. A részvétel alsó korhatára 16 év volt. A hallgatók a tankönyvet ingyen kapták és a tanfolyamon töltött vasárnapokra napi 50 kr. élelmezési díjat kaptak.

33 Alkalomszerűen a katonai patkolóiskolákba is felvettek polgári hallgatókat, de ez csak egy-két főt jelentett tanfolyamonként.

34 Mivel az állatorvosképzés a század eleji állapotokhoz képest többszöri átalakuláson és jelentős fejlődésen ment keresztül, továbbá az állatorvosi ellátás is javult, az 1882 utáni patkolási tanfolyamok már túlnyomórészt patkolási ismereteket adtak a hallgatóknak. Az ilyen, féléves tanfolyamot végzett kovácsok semmilyen állatorvosi gyakorlat folytatására nem voltak jogosultak. A katonai patkó lókovács - képzés 1907. évi átszervezését (lásd később) követően a Földmívelésügyi Minisztérium is átszervezte a polgári patkolási tanfolyamok rendszerét. A vidéki tanfolyamok szervezeti felépítése a tervezet szerint a következő volt: Az oktatás egy kovácsmester műhelyében folyt, ahová a helybeli és környékbeli kovácsok jártak egy féléven át minden vasárnap. Reggel 8 órától 11-ig gyakorlati, 11-től 30 ÁOE LT. 13/c. 9. folio 31 Am. kir. Állatorvosi Tanintézet... 1887.177.p. 32 U.o. 181.p. 33 A m.kir. Állatorvosi Tanintézet... 1882.31.p. 34 ÁOE LT. Hallgatói névjegyzékek 1884-1886.