Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TÖRÖK ZSÓFIA - SZÉKELYHIDY IVÁN - SZŐLLŐSY GÁBOR: Patkolókovács képzés Magyarországon az első világháború előtt

13 óráig elméleti oktatás folyt. Az elméleti órákat egy m.kir. állatorvos, a gyakorlati órákat egy cs. és kir. vagy m.kir. honv. patkolómester tartotta. A tanfolyam felügyeletét az illetékes m.kir. állategészségügyi felügyelő látta el. A minimális létszám 20, a maximális 30 fő volt. A minél szélesebb körű részvétel elősegítése végett a tanfolyam ingyenes volt, sőt költségtérítést is kaptak a hallgatók. A tanfolyam elméleti és gyakorlati záróvizsgával ért véget. A sikeresen vizsgázók végbizonyítványt kaptak, amely önálló ipar űzésére jogosított.

35 A tanfolyamok tankönyve ZIMMERMANN Á: Patkolás tan kovácsok számára című könyve volt. Ez a képzési rendszer az első világháborúig működött. Katonai patkolóiskolák Mint már utaltunk rá, a „patkoló-kovács" szókapcsolat katonai szövegkörnyezetben fordul elő legkorábban. Ez a körülmény, továbbá, hogy az 1600-as évek második felétől a századok szervezetéhez tartozó patkolókovácsokról találunk adatokat, arra utal, hogy az állandóan fegyverben tartott hadseregben a lovak patkolása, patakezelése különös fontosságra tett szert. Az ezrednévsorokból az is kiderül, hogy a magyar ezredekben a kovácsok is magyarok voltak.

36 A verbuválással, illetve sorozással kiegészítődő reguláris hadseregek felállításával a lovakat szakszerűen kezelni tudó felcser (később állatorvos) is bekerült a katonai egység szervezetébe. A katonák részére az állatgyógyászati és patkolástani ismereteket nem a katonai kiképzés keretei között oktatták, hanem szervezetileg kezdetben az orvosképzéshez kapcsolódó, később a földművelésügyi tárca fennhatósága alá tartozó állatgyógyászati iskolákban. Európában az első ilyen intézményt Lyonban alapították 1762-ben. A Habsburg birodalom területén Bécsben (1778-tól), Pesten (1787-től) és Milanóban (1791- tői) működött állatorvosi tanintézet, illetve tanszék. A legkorábbi konkrét hazai adat a kifejezetten katonai patkolókovács- képzésről az 1848-49-es szabadságharc idejéből való. 1849 júniusában a pesti állatgyógyintézetben 3 hónapos tanfolyamot indított a kormány „tábori" gyógykovácsok képzésére. Ezen 89 katonai és polgári kovács vett részt.

37 A katonai patkolókovács-, illetve állatgyógyászati képzés egy háromlépcsős, egymásra épülő képzési rendszernek tekinthető. Ennek fázisai: 1. féléves patkolókovács-iskolák, 2. kétéves gyógykovács tanfolyamok, 3. állatorvos képzés. 35 ZIMMERMANN A. 1912.155-156.p. 36 Bayer Hauptstaatsarchiv München Abt. IV.BST.AVI.5.C. 37 KOTLÁN S. i.m.45.p.