Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TÖRÖK ZSÓFIA - SZÉKELYHIDY IVÁN - SZŐLLŐSY GÁBOR: Patkolókovács képzés Magyarországon az első világháború előtt

stílusú templomának 1335-ből származó datált freskója, amely a templom védőszentjét, Szent Györgyöt ábrázolja, lován ún. éles patkóval. Nem tudjuk, az említett cserkúti ábrázolás kitől származik, de nem lehetett idegen a falu lakói számára az ábrázolt világ. Ezért tekinthetjük a helyre jellemző doku­mentumnak. 6 A korszak kulturális központjai a kolostorok. A Benedek-rendi olasz szerzetesek után a XII. században megjelennek a premontreiek és a ciszterciták. A korszerű ko­vácsismereteket feltehetően ez utóbbiak terjesztették el Magyarországon. Életelveik folytán saját erejükből kellett fenntartani rendjüket. így kolostoraik körül ipari köz­pontok emelkedtek. 7 8 Az Árpád-kortól a kovácsokat munkájuk fontossága mellett az állatgyógyításban való jártasságuk emelte ki a jobbágyok közül. 9 Az Anjouk okleveleikben említik a kovácsokat. Ekkor a közkeletű iparok már kialakultak, s megkezdődött a céhekbe tömörülés. A kovácscéhekkel közös társulatot alkottak a tűcsinálók, üstkészítők és sárgarézművesek. 10 A XIV. századtól szinte minden faluban volt kovács. 11 Maga a szó 1075-ben bukkan fel először, 12 patkó szavunk pedig 1342-ben szerepel legkorábban írott forrásainkban személynévként. 13 A kovácsok állatgyógyító tevékenységére vonatkozó adataink a XVII. századtól sűrűsödnek. A kovács orvosságot készít, de kisebb sebészeti beavatkozásokat is vé­gez. Az 1600-as években Konyáron (Bihar megye) telepedett le az udvarhelyi KA­MUTI család, amelyből generációkon át híres gyógykovácsok kerültek ki. A XVIII. században egyikük könyvben gyűjtötte össze a nemzedékeken át őrzött tudásanyagot. A könyvecske alapján a gyógykovácsok tudományát három csoportba sorolhatjuk: 1.) A betegségek felismerése, meghatározása. 2.) Gyógyszerkészítés és - adagolás. 3.) Az egészséges lovak ápolása, szépítése. A könyvecskében közölt 186 „recepta" jó­részt a tünetekből könnyen diagnosztizálható bajok gyógymódját ismerteti, de je­6 LÉVÁRDY F. 1986.2.p. 7 VIGA1932.35.p. 8 U.o. 38.p. 9 SZABÓ GY. 1954.124.p. 10 Vas J. 1861.28. p. 11 SZABÓ GY. i.m. 126.p. 12 Történeti Etimológiai Szótár 1967. H.k. 597.p. Mon.Strig. 1:54 13 U.O. ; patkó: 1342. Oklsz.; patkószeg-fejező: 1549. OL.Nád.49.; patkószeg-fogó: 1597. OL.UC.101/3.; patkó-verő: 1510. OL.D.26251.; patkol: 1465- 66. OL.D.16292.; patkolás: 1544. OL.Nád.41.; patkoló-fogó: 1549. OL.Nád.49.

Next

/
Oldalképek
Tartalom