Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TÖRÖK ZSÓFIA - SZÉKELYHIDY IVÁN - SZŐLLŐSY GÁBOR: Patkolókovács képzés Magyarországon az első világháború előtt

Patkolókovács képzés Magyarországon az első világháború előtt TÖRÖK ZSÓFIA - SZÉKELYHIDY IVÁN - SZŐLLŐSY GÁBOR Bevezetés A patkó történeti múltjáról keveset tudunk. Használata összefügg a lovak igénybevételével, pataanyagával és az útviszonyokkal. Az ókori patavédők többnyire lágy anyagból készültek (pl. sásból), de még a vas patasaruk sem nevezhetők patkónak, mert csak ideiglenesen kötötték az állatok lábára.

1 A szegeit patkó kialakulásának sem a helye, sem az ideje nem ismert.

2 A Kárpát-medence honfoglalás előtti vasleletei között már patkók is szerepelnek. Ilyen a Munkács környéki kelta patkó, vagy a III. századi római temető patkólelete Dunaújvárosból.

3 A magyarokról biztosan tudjuk, hogy a IX-X. században ismerték a vasmegmunkálást és ezt a tudásukat magukkal hozták. A honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleleteket tartalmazó, 1962-ben kiadott leletkataszter nem tartalmaz egyetlen patkót sem.

4 Ebből a műből ugyanis az akkor még bizonytalan kormeghatározás miatt kimaradtak azok a patkót tartalmazó leletek, amelyekről azóta bebizonyosodott, hogy honfoglalás-, illetve kora Árpád-koriak. E szerint a honfoglalás idején és a kora Árpád-korban is ismert volt a patkó mind a magyaroknál, mind a hozzájuk csatlakozott népeknél, de ritkaságszámba ment.

5 A leletanyag a XIV. századtól gyarapszik, de ettől fogva már írott forrásaink is vannak. Figyelemre méltó a Baranya megyei Cserkút XII. század végén épült, román GOUTH GY. E. 1925.179.p. MATOLCSI J. 1974.3.p. U.0.2.p. U.o. 3.p. FEHÉR G. - ÉRY K - KRALOVÁNSZKY A 1962. MATOLCSI J.i.m. 3.p.