Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

WOHLNÉ NAGY ÁGOTA: A gyógynövénytermesztés története Magyarországon a XX. században

8. ábra. A magyarországi gyógynövények exportjának megoszlása. (A Pharmatrade Külkereskedelmi Vállalat adatai.) fejlesztése terén pedig a hajdani Gyógynövénykísérleti Állomás nyomdokain haladva a budakalászi Gyógynövény Kutató Intézet működik eredményesen közre. Befejező gondolatok a gyógynövénytermesztésről Magyarország területének valamivel több, mint a felét: 54 %-át hasznosítjuk szán­tóföldi növénytermesztéssel. Ez kb. 5 millió hektárt jelent. Ebből az 5 milló hek­tárból az eddig legkiemelkedőbb évben, 1978-ban 38 000 hektár volt a gyógynövé­nyekkel bevetett terület. Százalékban kifejezve 0,76 %. A „maradék" 99,24 %-nyi szántóterületen valamivel több, mint 60 féle szántóföldi növényt termesztünk. A 0,76 %-os területen majdnem 60 féle gyógynövényt! (Ehhez jönnek még a vadontermők.) Tehát a termesztendő növények száma kb. egyforma, csak éppen a tenyészterületben van „némi" különbség. Ez teljesen helyénvaló, hiszen gyógynövényekből nem is kell több. Viszont ezek a számok megmutatják, miért kíván a gyógynövényszakma ugyan­olyan, sőt talán még szélesebb körű szakismeretet, mint a szántóföldi növényter­mesztés. A gyógynövények termesztés technológiája, környezeti igényei, fajonként rendkívül változók lehetnek. Sokkal bonyolultabb, finomabb bánásmódot igényel­nek, mint a gabonafélék, vagy a kapások. A Földközi-tenger vidékétől Szibériáig mindenhonnan kerültek hozzánk honosított fajok. Közülük nem egynek éppen az a mérhetetlen előnye, hogy igénytelen, kevés gondozást kíván, egyéb, mezőgazdasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom