Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

V. GÓZ GABRIELLA: A Kolozsvári Gyógynövénykutató Állomás működése a századfordulón

A Kolozsvári Gyógynövénykutató Állomás működése a századfordulón V. GÓZ GABRIELLA Bevezetés A magyar kertkultúra történetében a gyógynövénytermesztésnek hagyományai vannak. Az Európa-szerte általános ún. táblás kert volt jellemző Magyarországon évszázadokon át. Levelezésekből, összeírásokból nyert információk segítségével, s a vonatkozó szakirodalom alapján alkothatunk képet a magyar kertről, s benne a gyógynövényekről. A szakirodalmi források közül kiemelendő LIPPAY J. „Posoni kert" című műve, amely részletes leírását adja a korabeli kertkultúránknak. A legrégebbi konyhakerti veteményeink, valószínűleg a történeti adatok szerint: a kömény, az ánizs, petrezselyem, zsázsa, uborka, bab, murokrépa, hagymafélék, turbolya, különböző répafajok, torma, mák, repce, rózsa, liliom, köles stb. Egyike a legrégibb fűszereknek, amelyeket honfoglaló őseink is ismerhettek, a hagymafélék voltak. A hagyma ma is igen jelentős szerepet játszik táplálkozásunkban. A fokhagymát pedig „magyar vaníliának" is nevezik.

1 A gyógynövényes kertekben termesztett fűszernövények közül talán a legrégebben és leggyakrabban a sáfrány fordul elő. A XVII. században a leghíresebb a felvidéki bajmóci sáfrány.

2 DIÓSZEGI S. 1813- ban azonban már így ír a sáfrányról: „A' sáfrán Szeklitzét Orvosi haszonra ma már nem fordítják, hanem termesztik kertekben, és a' Szirmaival Sáfrán gyanánt élnek. Ezen szirmokra nagy szükségek lévénn a' festőknek, Egyiptomból hordják a Kereskedők. A' mi nálunk termő, annál nem alábbvaló, és nagy hasznot lehetne belőle venni, ha illendőképpen megadnák az árát. Magva a' házi madarak eledelére igen jó, olajat is lehet belőle ütni."

3 A gyógynövénytermesztésben külföldön a XIX. században figyelemre méltó sikereket értek el. Pl. Thüringiában, Szász Érchegységben, Nürnberg, Bamberg és Schweinfurt körül a „gyógyfűtermesztés" már jelentős volt. így Schweinfurt a zilizgyökér termesztésben, Jena, Erfurt, Jenalöbnitz és Kölleda az ajakos virágú „gyógy1 MgSz.1898.169-176.p. 2 OtK1985. lll-115.p. 3 DIÓSZEGI S. 1813.303.p.