Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Nováki Gyula: Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig
meg. A vermekben — a falu lakói ma már csak feltételezik — gabonát tarthattak valamikor."36 A községben öt helyen sikerült régi gabonásveremre bukkanni. Valamennyi egy-egy lakóház alatti, illetve abba beépített pincében van. Négy a Fö utcában, egy pedig a község K-i, kissé magasabban fekvő részében, a Kossuth L. utcában van. Felmérésüket 1982—1984 között végeztük el. 37 a) Czakó János háza. Fő u. 70. (16. kép B) Régi lakóház a XVIII. századból, a boltíves utcai kapun évszám: 1780.38 A ház első traktusát pár éve átalakították. A házat Czakó János édesapja vette meg a I. világháború évei körül. A ház közepe táján nyitott tornácból lépcsős lejáró vezet az első pincébe, amely még szerves része a háznak. Ebből egy rövid átjárón a pince további részeibe lehet jutni, amely igen mély, egymással összefüggő, de szabálytalan járatok szövevényéből áll. Több helyen elfalazott nyílások láthatók, amelyek a szomszédos pincékbe vezetnek. A leghosszabb pincerész vége 53 méterre van az első pincétől. Az első pince oldalfalának alsó részét már a tufába mélyítették, felső 2/3 része és a boltíves mennyezet kőből rakott, két ablaka az udvarra nyílik. A bejárattal szemközti sarokban van a gabonásverem, teljesen üres. Kerek szájnyílása sima, átmérője 64 cm, fedele már nincs meg. A nyak mélysége 30, a verem teljes mélysége 250, leggyobb átmérője 135 cm. Oldala érdes, ez a helyi, gyenge minőségű tufa következménye, a faragásnak nincs nyoma, ez a réteg már lemállott. A nyak alatt közvetlenül és a legnagyobb öblösödésben egy-egy sávban sok nagy, szögletes szeglyukat látni, egymástól 5—10 cm-re, egy-egy sáv szélessége 20 cm körüli. A verem oldalát a következő pincerész felől 0,5 m2 -nyi felületen átütötték, majd kővel berakták. A verem eredetéről Czakó János semmit sem tudott. Mindig üresen állt, de semmire sem használták. 1943—44-ben azonban, a front közeledtével, ponyvával kibélelték és teletöltötték búzával, ledeszkázták és földet szórtak rá. A katonák keresgéltek is a pincében, de ezt nem találták meg. Közel két év után bontották ki, a búzának semmi baja sem történt, el is fogyasztották. b) Czakó Dezső háza. Fő u. 58. (16. kép A). A lakóház igen régi, a tulajdonos emlékezik még a mestergerenda feliratára: „Czakó Mihály 1776", ez azonban már nincsen meg. A ház végéhez közel, az udvarról nyílik a lejárat a pincébe, amely a ház szerves része. A pince padlója már a természetes tufakőzet, erősen morzsalékos, színe sárga, 1,90 m-rel van mélyebben, mint az udvar szintje. A pince oldalfalai már kőből rakottak. Hátsó falából hosszú lépcső vezet le a pince többi részébe, amelynek több elágazása is van. A külső lejárat aljában, közvetlenül a lépcső végében van a gabonásverem kerek szájnyílása. Belső átmérője 90 cm, amihez még 36 JUHÁSZ Á. 1981. 114. 37 A lelőhelyek felkutatásában és felmérésében Dévay F. (Boldogkőváralja) és Kormos S. (Hejce) nyújtott messzemenő segítséget. 38 GENTHON I. 1961. 126.
