Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: Fejezetek a tihanyi apátság balatonendrédi gazdaságának történetéből (1716—1945)
rek vezetése alatt jöttek létre a kerületi erdőfelügyelőségek a kamarai kezelésű erdőterületek igazgatására. A tihanyi apátság birtokterületén erdőmester és kerülők alkották ezekben az években az erdészeti személyzetet. A gondosan felmért és leírt erdőkben meghatározták a vágásokat, gondoskodtak a mesterséges utánpótlásról, pontos számadásokat vezettek a famennyiségről, szabályozták a jobbágyság erdőhasználatát.66 A XIX. század elején, a jószágoknak a bencés rend tulajdonába történt visszaadása után az erdei legeltetés, makkoltatás és gubacsszedés területén ismét megjelent a bérlet, a már többször említett — és a jobbágyfelszabadítás után természetesen más okokból jelentkező — munkaerő-szűkösség miatt.67 A majorsági gazdálkodással függött össze az 1830-as évektől meginduló erdőirtás, melyet a földhiány mellett a faeladás nehézkessége is elősegített. Az uradalmi irtásföldeket a jobbágyoknak adták bérbe.68 1813-ban a tihanyi apátság uradalmának instrukciója69 részletesen foglalkozott az erdőőrök feladataival és az erdőgazdálkodás vezetésével, s ez a „tervszerű, vágások szerinti rendszeres fakitermelés ... új jelenség az uradalom életében."70 Bár az utasítás szerint minden jelentős erdőterülettel rendelkező faluban és pusztán kellett erdőőröknek lenniük, ezt nem sikerülhetett teljes mértékben megvalósítani. Amikor ugyanis 1843-ban Csapody Pál táblabíró vette bérbe az endrédi vadászatot, a szerződés pontjai között szerepelt az is, hogy az endrédi erdőre saját embereivel vigyáztat.71 Előrelépést jelent viszont az erdőgazdálkodásban, hogy 1846-ban a fővadásznak minden uradalmi erdőben faiskolát kellett felállítania, s 1848 végén meghatározták az évenkénti rendes vágás területét: Szántódon 25, Endréden 34, Jabán a berki déli részen 20, Kapolyon 30 holdban.72 1849 decemberében Krisztián Pius jószágkormányzó Jelinek Pált nevezte ki uradalmi fővadásszá, s lakását ettől kezdve Endréden jelölték ki.73 Ez egyúttal a somogyi birtoktest erdészeti központjának kialakulását jelentette. Jelinek fővadász negyedévi illetménye 45 forint, 25 font só, 4 mérő búza, 6 mérő rozs, 40 mérő csutás kukorica, 62 mérő zab volt. Szabó Péter, Valdniger Márton és Farkas Márton erdészek egyenként 6 font húst, 9.30 forintot, 6 font sót, l4 mérő búzát, 6 mérő rozst és negyed mérő köleskását kaptak.74 66 Uo. 89. p. 67 Uo. 110. p. 68 Uo. 121—123. p. 69 Uo. 102. p. 70 Uo. 71 SÖRÖS P. 1911. 591. p. 72 MAGYAR E. 1984. 133. p. és VEML TA tsz. jk. 1102/48. nov. 14. Szántód 73 Uo. 1120/49. dec. 6. Szántód 74 BFL GL A szántódi ispánság 1855. 4. negyedévi számadása. Deputátumokra kiadott pénznek, sónak, gabonának jegyzete
