Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Nováki Gyula: Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig
meg róluk.90 A Miskolc melleti Avasi- és Bábonyi-bérci pincék az írásokban a XVI. század közepétől tűnnek fel először „kulik", „kőlyuk" néven.91 Vizsolyon 1673-ból Kátay Ferenc fából készített kúriája alatt 520 hordóra való „Lyuk pinczé"-ről van tudomásunk.92 Bizonyos korhatározást jelent az a megállapítás is, hogy Hejce és Gönc alápincézett házai középkori hagyományokra vezethetők vissza.93 Nem tartoznak szorosan a témánkhoz a barlanglakások (csak Bogácson ismertünk meg egy vermet ilyen lelőhelyről), de mint a pincéknél, itt is a készítés korának a bizonytalanságával találkozunk. A Bükk aljában igen nagy számban fordulnak elő, korai említésükről azonban keveset tudunk. 1570-ben a Szarvaskői vár birtokán említik, hogy a lakosság egy része pincékben lakik, Comenius pedig 1673-ban általánosságban írja, hogy „egyesek vermekben, vájott üregekben laknak", közelebbi hely meghatározása nélkül. Andornakon 1725 körül, Sírokon 1848-ban említik először a barlanglakásokat.94 Készítésük korát tehát nem lehet közelebbről meghatározni, mert még a XX. század első éveiben is készítettek ilyeneket és erősen pusztuló állapotuk is megtévesztő lehet. Visszatérve a pincékre,nagy tömegekben való megjelenésüket talán a XVI.század második felére tehetjük. Területünkön ekkor, a gabonatermesztés hanyatlásával ellentétben, a szőlőművelés, amely szinte teljesen a parasztság kezén volt, jelentős mértékben fellendült,95 és ez a folyamat folytatódott a következő században is.96 A sok bor tárolása eleve megkívánta, hogy minden gazda pincét létesítsen, ebben az időben tehát már sok pincének meglétével számolhatunk. A vermek leggyakrabban a pincék elé épített borházak padlózatába mélyednek. Ezeknek az épületeknek az építési kora többnyire ugyanúgy bizonytalan, mint a belőlük folytatódó pincéknek, de általános vélemény, hogy jóval később épültek a pincék elé,97 többnyire a XIX. századtól kezdve.98 A miskolci Avas kőlyukpincéi előtt azonban már 1702-ben vannak borházak, bár csak minden tizediknél említenek ilyent.99 Számításba kell venni azonban azt is, hogy néhol a borház az eredetileg szabadban lévő gabonásvermek fölé épült. Mivel a pincéket még ma is gyakran bővítgetik, mélyítik, az sem kizárt, hogy a vermet vágták bele utólag a borház vagy pince járószintjébe. A vermek korának megközelítésében tehát ez az út sem járható. 90 BÉL M. 1968. 62—64. 91 DOBROSSY I. 1979. 121. 92 Urbaria et consriptiones 3. (MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának Forráskiadványai 6) Bp. 1970. 367. 93 PALÁDI-KOVÁCS A. 1967. 16. 94 BAKÓ F. 1977. 8, 10, 51. 95 N. KISS I. 1960. 47, 203, 466, 1031, 1069. 96 MAKKAI L. 1957. 23. 97 BAKÓ F. 1961. 34.; DOBROSSY I. 1979. 121. 98 VINCZE I. 1958. 97. 99 MARJALAKI KISS L. 1939.
