Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Balázs György: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében
Az újkeresztyének vagy anabaptisták tevékenységéről még egy feljegyzést közöl Balogh J.: „1647. júl. 24—nov. 24. között három új keresztyén ács és a vinci (feltehetőleg szintén anabaptista) molnármester dolgozott" a tiprómalom javításán.57 A 18. sz. végén Kecskemétről szóló útirajzában Teleki D. hasonló szerkezetről ír, melyet — valószínűleg népnyelvi elnevezése miatt — „nyomó szárazmalomnak" nevez: „Mentünk azután egy a Városon kívül levő száraz Malomnak (mely Nyomó száraz Malomnak hívatik) megnézésére, a mely egy tsapanyólag álló nagy lapos keréktől hajtatik, melyen egy vagy két Ökör felfelé menvén (azonban minthogy egy Tzövekhez van lántczal kötve, soha tovább nem halad) ez által a Kereket forgatja, a mely Keréknek alóli fogai lévén, azok által a más kerekekbe kap és így ezeket és ezekkel együtt a Malom követ forgásba hozza.58 Szalárdi J. leírásából is, de Teleki Domokoséból is a későbbiekben tiprómalomként elnevezett malomtípusra ismerhetünk rá. Mindkét leírásból kitűnik a szerkezet két fő eleme: a ferde („tsapanyólag álló") tiprókerék59 , mely függőleges fogazatával az áttételeken keresztül meghajtja az őrlőszerkezetet. Nem derül ki, de minden bizonnyal fekvő helyzetű tengely adta át a forgó mozgást orsó és kisfogaskerék segítségével az őrlőnek. A múlt század közepén Mezőkövesden állítottak fel egy tiprómalmot: „Mezőkövesden — levelezőnk tudósítása szerint, a város köztiszteletű orvosa Köszler József a már többször említett örökmozdony feltaláló egri izraelita Fischerrel egy általa feltalált sajátságos szerkezetű malmot épített lóerőre, úgy hogy a körülbelöl 6—7 öl átmérőjű kerékben állított ló hozza mozgásba, mintegy felmenése által, mely így forgásba hozatván, a vele összeköttetésben levő több kisebb kereket s végre magát a malomkövet forgassa. Ha sikerül, a mi kétségkívüli levelezőnk szerint, Kövesd nagyon sokat fog nyerni vele, s a vidék is: mert vízimalom hiányában, kivált nyári időben kész liszttel látandja el a várost.60 Az első pontos néprajzi leírás, s a típus „tiprómalom"-ként való megjelölése Jankó Jánostól származik,61 aki a századfordulón Balatonfőkajáron látott egyet: 57 BALOGH J. i. m. 324. Nagyváradra, Alvincra, Gyulafehérvárra, Szamosújvárra, Ebesfalvára 1622-től telepedtek le anabaptisták, Nagyváradon hosszú évtizedekig éltek, KATONA I. i. m. 23. Ezek között több molnár volt: 1631. máj. 13. „Urunk ő nagysága Váradról hozatott újkeresztyéneket, faragó molnár mestereket, hármat mind feleségestől, marhástul" BALOGH J. i. m. 159. 1632. márc. 29. „Érkezek Váradról Rudolffus Fusz az malom mester. Urunk hozatta be Fejérvárról" BALOGH J. i. m. 159. 1645-ben Sárváron is anabaptista molnár volt, Katona I. i. m. 130. 58 TELEKI D. 1796. loi. ism. LAMBRECHT K. 1915. 28., PONGRÁCZ P. 1967. 240. és VAJKAI ZS. 1978—80. 366. 59 Csapanólag: 1. harántosan, rézsútosan 2. menedékesen jelentésekben a 18. sz.-tól fordul elő csapanólag, tsapanólag, tsaponyólag alakokban.SZABÓ T. A. 1978. II. k. 26. 60 Mátra c. folyóirat, 1863. 7. sz. II. 14. 27. o. Még ugyanebben az évben a kísérlet kudarcáról olvashatunk: „Ki városunkon keresztülutazott láthatta ama nagy kereket, mely derék hazafias buzgalmú vállalkozónk udvarán állott. — Ez nem volt egyéb ama bizonyos Fischer vagy tán Fuscher — által feltalált a szabadalmazott a vállalkozója zsebéből néhány száz ft-ot haszon nélkül kiszabadított taposó malom kereke, u.o. 87" 61 JANKÓ J. 1902. 248.
