Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Fehér György: Az alagcsövezés gazdasági problémái Magyarországon (1852-1918)

szántóföldön folytatták, de jelentősnek mondható réten és kaszálón ily módon megvalósított talajjavítás. A 90-es évek közepétől egyre gyakrabban találkozhat­tunk szőlő-alagcsövezésről szóló tudósításokkal. Elsősorban Bereg, Zemplén és Arad megyében készítették így elő a talajt a filoxera által elpusztított szőlőterületek újratelepítéséhez.90 Ha Magyarország alagcsövezésének történetéről beszélünk, okvetlenül szót kell ejtenünk a Bars megyében fekvő lévai uradalomról.91 Ez a 10 ezer holdas birtok a korabeli megítélés szerint, „az ország legintenzívebben gazdál­kodó uradalmai között is első helyen áll".92 A talajjavítási munkálatok már a 60-as évek közepén elkezdődtek és az I. világháború kitöréséig már 3400 kh-ban feküd­tek agyagcsövek, ez volt minden bizonnyal az ország legnagyobb területű alagcsö­vezett birtoka.93 * * * A magyarországi alagcsövezés történetének közel hét évtizedes történetét átte­kintve már az eddigiek során is levontunk bizonyos következtetéseket, rávilágítot­tunk néhány sajátos körülményre, amely döntően befolyásolta a fejlődés ütemét és irányát. Az a tény, hogy Magyarországon a művelés alá vonható terület növelé­sének — már korábban említett — kevésbé költséges lehetőségei is voltak, ezek a tények eleve behatárolták az alagcsövezés elterjedésének mértékét. Általánosság­ban elmondható, hogy az országban nem volt szükség angliai méretű alagcsövezés megvalósítására. A talajjavításra szoruló termőterületeken elsősorban a kevésbé költségigényes lecsapolást részesítették előnyben, ezt az eljárást alkalmazták a javított területek 95,1%-án, míg az alagcsövezett szántóföld és rét aránya mindösz­sze 3,1% volt. A kiadások vonatkozásában azonban módosult ez az arány, hiszen a ráfordítások 80%-át tették ki a lecsapolás költségei és 12,6%-át az alagcsövezé­sé.94 Hogy valóban nagy anyagi terhet jelentett az alagcsövezés, illusztrálják a 80-as évek közepéből származó adatok is. 1 kh termővé tétele lecsapolással 2—20 frt közötti összegbe került, ugyanez alagcsövezés esetén 18—30 frt (ahol a csőgyártás 90 A földmívelesügyi. .. 1898. 343. p. Lásd még erre vonatkozóan a 84. és a 85. számú lábjegyzet forrásait. 91 Eredetileg hg. Eszterházy-birtok, melyet még 1861-ben Leidenfrost Károly és a Schöller család 29 évre bérbe vett. Később Schöllerék megvették a birtokot, amit a továbbiakban a Leidenfrost család ej*yik leszármazottja irányított. FÉ. 1884. 42. szám. 342—345.p. ; VK. 1913. II. félév. 5. füzet. Becher Adám: A legutóbbi évtized kultúrmérnöki munkálatai Barsmegyében. 124. p. 92 VK. i.m. 124. p. 93 Uo. 125—130. p.; LEIDENFROST T. 1904. 7. p. Az alagcsövezés történetéről, technikai részleteinek megismeréséhez nyújt segítséget a fenti mü. 94 ROZSNYAY K. 1928. 37—38. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom