Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Fehér György: Az alagcsövezés gazdasági problémái Magyarországon (1852-1918)
sokról számolt be a Gazdasági Lapok, az „Első drainage kísérlet Magyarországon" címmel. A kísérlet színhelye báró Mesznil Victor 1851-ben vásárolt bakófai (Vas m.) birtoka, ahol a következő évben Hollan Ernő mérnök tervei alapján láttak hozzá a munkához. Ennek végrehajtásában segítséget jelentett, hogy a Bécsben székelő Földművelési Minisztérium utasítására az Angliából mintául hozott alagcsősajtót, valamint a csőfektetéshez szükséges eszközöket „kézségesen átengedték".9 Galgóczy Károly beszámolójából ismeretes, hogy „1852. évi oct. 7-én már két hold készen volt, s a megyéből összesereglett számos gazdák közszemléletére bocsáttatott".10 1853-tól az alagcsősajtó is megkezdte a termelést és ennek köszönhetően 50 frt-ról 34 frt-ra csökkent kat. holdanként az alagcsövezés költsége.11 Más források az első hazai alagcsövezés helyeként a vépi uradalomhoz tartozó és ugyancsak Vas megyében fekvő Sárszentlőrincet jelölik meg.12 Az egykorú források említést tesznek még gr. Erdődy Sándor vépi uradalmáról, ahol szintén 1852-ben kezdtek alagcsövezni és a csöveket br. Meszniltől vásárolták.13 Rupprecht János sajtoskáli (Sopron m.) birtokos a Gazdasági Lapokban olvasva „az alagcsatornázás üdvös hatását", kedvet kapott ehhez és 1853-ban két holdon ő is kísérletet tett, sikerrel. Ezt bizonyítandó, hogy a következő évben újabb 4,5 kh14 alagcsövezését végeztette el. A csöveket Bécsújhelyről szállították, ezért a költségek igen magasak voltak (kat. holdanként 127 frt). Szintén Galgóczy leírásából ismeretes,15 hogy 1854-ben Békés megyében Körösladányon br. Wenckheim László birtokán is végeztek alagcsövezési munkát, 1858-ban pedig gr. Eszterházy Miklós tatai „jószágán"16 olyan táblákon folyt a csőfektetés, amelyekbe később szőlőt, répát és lucernát ültettek, ill. vetettek.17 A hazai kapitalista nagybérlő típusát megtestesítő Leidenfrost Károly előbb Hirmben (Sopron m.) az 50-es évek végén, majd a 60-as évek közepén a lévai uradalomban (Bars m.) alagcsöveztetett,18 ez utóbbi munkálatokról a későbbiekben még részletesen szólunk. Ezeket a korai próbálkozásokat nem követte hazánkban az alagcsövezés nagyméretű elterjedése, ehhez — miként az angol példán keresztül is érzékeltetni 9 GL. 1852. okt. 31. „Első drainage kísérlet Magyarországon" 1044. p.; GL. 1855. jún. 7. Kovács Ádám: A bakófai alagcsövezésről. 266 —267. p. Az alagcsövezésről ismertetés lásd még: Falusi Gazda, 1858. 7., 8., 9., 44., 49. számában Hallósy Ödön: „Az alagcsövezésről" című írásait. 10 GALGÓCZY K. 1855. 253 254. p. 11 Uo.; talajjavítások . . . 1881-ben . . . 75. p. 12 Talajjavítások . . . 1881-ben ... 75. p.; FÉ. 1882. máj. 1. Kvassay: A talajjavítások terén 1881-ik évben tett intézkedésekről. 181. p.; MILHOFFER S. 1904. III. k. 308—309. p. KÁROLYI ZS: 1973. 133. p.; DÓKA K. 1983. 393. p. 13 GALGÓCZY K. 1855. 254. p. 14 Gl. 1853. szept. 4. Alagcsövezés Sopronmegyében. 428. p.; GALGÓCZY K. 1855. 254. p.; Rupprecht családról lásd: FEHÉR GY. 1984—1985. 552. p. 15 Talajjavítások . . . 1881-ben... 73. p. 16 GALGÓCZY K. 1855. 255. p. 17 KORIZMICS BENKŐ—MORÓCZ. 1857. V. k. 227. p. 18 LEIDENFROST T. 1904. 195—196. A családról lásd még: FEHÉR GY. 1984- 1985. 553. p.
