Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: Fejezetek a tihanyi apátság balatonendrédi gazdaságának történetéből (1716—1945)
áttekintéssel rendelkezett.19 A húszas években Vidóczy Asztrik volt a szántódi jószágkormányzó, aki a rendi főszámvevői tisztséget is viselte. Ettől az időszaktól kezdve alakult ki a bencés gazdaságokban a képzett rendi ellenőrzés. Az óvári akadémiát végzett Nagy Vencel 1930-ban, főjószágkormányzói megbízatása mellett igazgatta a Tihanyi Apátság javait, dr. Szalay Albert Zalavárról felügyelte a somogyi gazdaságokat.20 Korszakunk vége felé, 1941-ben, Szántódpusztához csatolták a tóközi és tihanyi gazdaságokat. Az egyesített gazdaság kezelője a tóközi tiszt lett. A tóközi gazdasághoz Tóközpusztán kívül az apátság Balatonzamárdin és Balatonendréden lévő birtokrészei is hozzátartoztak. A Szántód—Tóköz—Tihany gazdaság része volt emellett Aszófő és Balatonszöllős is. Az összesen 1328 kh 114 D-öl területű gazdasági művelési ágain belül a legnagyobb arányt a szántóföld mutatta: 750 kh 69 LTJ-öl (56,50%), az egyaránt 13%-os részesedést mutató legelő és rét (180,20 kh, illetve 175,25 kh) előtt. Az erdő mindössze 30 kh 1108 Q-ölet (azaz 2,26%-ot) tett ki.21 Balatonedrédnek a Tóközpusztához csatolt apátsági birtokai mellett a Tihanyi Apátság tulajdonában álló egyéb itteni birtokrészeket a jabai gazdasághoz csatolták. Endrédnek a Tihanyi Apátság uradalmában betöltött helyét vizsgálva, tárgyalt korszakunk első felében bontakozott ki az uradalomban a majorságépítés folyamata, melyet a jobbágyviszonyokkal szoros összefüggésben kell áttekintenünk. Az apátság javainak 1716. évi összeírása szerint22 Endréden elégséges szántóföld és erdő, malom és szőlőhegy található, de rétje kevés. A jobbágyfalu tartozékai közül „ . . . Jaba nem puszta, hanem csak egy nagy völgy, Barkó pediglen marhaállás, nem különben Berki csak marhaaállás.23 A 37 telkes jobbágy és 12 egyéb jogállású lakos állatállománya — 8 ökör, 32 ló, 54 tehén — mellett az urasági sertéskonda is a falu határát járta. Ekkor — az örvényesi malomban hizlalt kettővel együtt — 129 darab sertést tartottak itt, majd 1743-ban Szántódról ide helyezték át a juhászatot is.24 Az erdőt az uradalom árendába adta, s a falu szükségére bocsátotta a kis-szamárdi rétséget. Szamárdot a lakosok kaszálták az uraság számára. A halastón a község tartott hajót és hálót, s mind a tóbeli, mind a balatoni halászat zsákmányából szolgáltattak be. 19 SÖRÖS P. 1911. 673. p. és BFL FIT Jószágkormányzók utalványozásra felhatalmaztatnak. 398. sz. főapáti rendelet, dr. Hajdú Tibor főapát, 1914. júl. 4. Pannonhalma és uo. Rendtagok elhelyezése 1914—15-ben. 371. sz. főapáti rendelet 20 Nagy Vencel főjószágkormányzó visszaemlékezése. MMgMA XI. 19. és Nagy Vencel főjószágkormányzó önéletrajza, uo. III. 7658/2., valamint BFL GL A szántódi gazdaság tiszti számadása, 1921. és uo. Főszámvevői jelentés az 1941—42. gazdasági évről 21 Uo. II. k. Növénytermelés, Állattenyésztés és egyebek. 56—57., 48—49. p. 22 Conscriptio bonorum abbatiae Tihaniensis peracta anno millesimo septingentesimo decimo sexto die prima Julii. SÖRÖS P. 1911. Oklevéltár 11. 725—735. p. 23 Uo. 732. p. 24 MAGYAR E. 1984. 32. p.
