Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: Fejezetek a tihanyi apátság balatonendrédi gazdaságának történetéből (1716—1945)

nyában elmondja, hogy a gazdaság évi állandó jövedelmei 4200 forintot tesznek ki, a bevételek többi részét a termények adták. Gyenge években ez súlyos gondokat okozott, hiszen csak a konvencióra és az elkerülhetetlen javításokra tett átlagos éves kiadás hatezer forint körül mozgott. A memorandum hatására a fömonostori konvent megbízta Rezsni Brúnó pannonhalmijószágkormányzót, hogy a tihanyi apátság gazdaságait bejárva, vizsgálja meg a gazdaságok állapotát, s e vizsgálat eredményeképp született meg az uradalom állapotát részletesen fölmérő, s rögzítő 1865. évi jegyzőkönyv.16 A

legégetőbb hiány az igaerőben mutatkozott az apátsági gazdaságokban. A marhák száma és a földek közti aránytalanság további következménye volt a trágyahiány. A takarmány az ispán számítása szerint elegendő mennyiségben állt rendelkezésre, de a következő években ennek biztosítása komoly erőfeszítéseket igényelt. Endrédet illetően a jegyzőkönyv feltüntette a bérbeadott 166 hold irtást és kocsmát, s azt, hogy az uradalmi kovács székhelye is itt volt. A felmérés során feltárt hiányosságok pótlása Simon Zsigmond tihanyi apátra (1865—1891) várt. Mellette a gazdasági ügyek irányításában 1866-tól, Kopeczky Vidor jószágkormányzónak az endrédi lelkészségre történt visszavonulása óta Vaszary Egyed volt kapolyi lelkész állott.17 A vizsgálatot követően kétségkívül történtek erőfeszítések az uradalom ügyeinek rendezésére, először is az irányítás, a tisztikar kötelességeinek szabályozása és az ügyvitel terén. 1868. január elsejével Czirklpach Károly szántódi ispánt intéző számtartóvá nevezték ki, a többi somogyi tiszt felett való intézkedés jogával.18 Czirklpach ezáltal rangban a Tihanyban székelő kormányzó után következett, s Szántód így egyértelműen a somogyi birtokkerület központja lett. A múlt század vége felé megindult a Tihanyi Apátság gazdaságai jövedelmének lassú növekedése, a gazdaságok helyzetének javítására hozott intézkedések a jövedelmezőség területén is éreztették hatásukat. Az 1905-ben a közvetlenül a rend központi gazdasági irányításának felügyelete alá került somogyi részek jószágkormányzói — Vojnits Döme főjószágkormányzó megbízatása óta — általában pannonhalmi székhellyel, más gazdasági-irányítási feladatokat is ellátva tevékenykedtek. 1914-ben Pallos Kajetan somogyi jószágkormányzót az addig a központi, szentmártoni gazdasághoz tartozó Ölbőn és Balatonfüreden tevékenykedő Gallik Oszvald követte hivatalában. A fürdőintézet irányítása és a jószágkormányzóság feladatainak ellátása mellett a bencés rend Központi Gazdasági Tanácsának is tagja volt, így a rendi gazdasági ügyekről nagy 16 Jegyzőkönyv ... a Tihanyi Apátság javainak jelenlegi állapotja. . . 1865. aug. 13. Füred SÖRÖS P. 1911. Oklevéltár 123. 931- 943. p. 17 VEML TA tsz. jk. 18/1866. dec 27. 18 Uo. 1867. dec. 19. Tihany