Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Für Lajos: A csákvári uradalom állattenyésztése, 1920—1944. II.

Az egyes gazdaságok között mutatkozó különbségek az állomány darabszáma közötti eltérést tükrözték. Az utolsó, 1944. évet nem számítva, az összhozamok között mintegy 30 mázsás differencia mutatkozott. Sajátos és érthető módon éppen akkor (1939-ben) volt legnagyobb az uradalmi összhozam, amikor a szóban forgó korszakban legmagasabb volt az egy birkára eső gyapjúhozam is, az alsó értékeket illetően azonban már nem egészen vág egybe a két adat. Az uradalomban tenyésztett juhok gyapjúhozama a szakirodalom szerinti optimális érték, 2,5—3,5 kg között mozgott.

31/c Eszerint a vizsgált időszakban két eset kivételével (amikor ennél valamivel alacsonyabb és valamivel magasabb hozamokat nyírtak) az uradalomban nyert gyapjú a szakirodalmi kívánalmak határain belül ingadozott, ám lényegesen elmaradt az első világháború előtt elért 4—4,5 kg-os átlagok mögött

31/d Az uradalom sertéstenyésztése az első világháború előtt, amint erre korábbi monográfiánkban rámutattunk már, igen kezdetleges fokon állt; mértéke akkora volt csupán, hogy a kastélyháztartás évi szükségletét kielégítette. Darabszámuk még a századforduló évtizedeiben is csak 150—250 között hullámzott. A balkáni eredetű mangalica zsírsertés mellett azonban a háború előtti években megjelent az angol hússertés is. A berkshire-i hússertést keresztezték a mangalicával s az így létrejött fajta azután a két háború közötti időszakban fokozatosan került döntő fölénybe az uradalom állományában.34 A sertéstenyésztés fellendülését a piaci kihívásnak köszönhette, amikor is a 30-as évektől fokozott kereslet mutatkozott a hizlalt sertések iránt. A javulás jelei azonban már a 20-as években is megmutatkoztak. A csákvári és császár-karpatusi gazdaságban tartott sertésállomány együttes száma 1925-ben közel 600 darabot számlált. Az állomány törzsét ekkor még a csákvári gazdaságban tenyésztett mangalica zsírsertés tette ki, darabszámuk itt 1925-ben 446, 1929-ben 451 volt. Ebben a gazdaságban a sertésállomány a 30-as években valamelyest tovább emelkedve 400—600 között mozgott már. Nagyméretű fellendülés azonban a gazdasági világválságból való fokozatos kilábalás után, az 1930-as évek közepétől következett be. A makki és fornai gazdaságok bekapcsolódásával (az állomány darabszáma 1500—2000-ra emelkedett) a sertéstartás egyik igen jelentős ágazatává lett mind az állattenyésztésnek, mind pedig a földművelő gazdálkodásnak. Az 1920-as években, amíg az állomány 600—700 körül mozgott, tenyésztési szempontból jónak mondható mind az anyakocák (70—100 db), mind a tenyészkanok (6—8 db) részaránya.35

Fontos tudnunk azt is, hogy a

hizlalásnak akkor még a tenyésztésben teljesen alárendelt szerepköre volt — amint ezt az állomány kor 31/c SCHANDL József, 1928. 62. p. 31/d FÜR Lajos, 1969. 154. p. 33 Uo. 175 -176. p. 34 Hasonló tenyésztéstörténeti folyamatok játszódtak le az egri főkáptalani uradalom gazdaságaiban is a két háború között. PINTÉR János, 1970. 322. p. 35 OL. P. 187. I. D. 1. a. 353/1925; P. 188. IV. B. 1. 30/1929.