Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Für Lajos: A csákvári uradalom állattenyésztése, 1920—1944. II.
és nem szerinti összetétele is igen jól tükrözi.36 A hizlalás ekkor, akárcsak a világháború előtt, a házi szükségletek kielégítésére korlátozódott, s az évenkénti szaporulatot malacként vagy süldőként bocsátották áruba. Hasonló tenyésztési célokat követett az uradalom az 1930-as évek elején is. Döntő változást az 1934-es esztendő hozott, amikortól kezdve a sertéshizlalás került a sertéstenyésztés homlokterébe. A hízósertések száma és részaránya a következőképpen alakult.37 5. táblázat Hízósertések száma és részaránya Év Az év végi állományt tükröző kimutatás szerint Az egész évi hízóállományt tükröző kimutatás szerint Év Darab Az állomány %-a Darab Az állomány %-a 1934 211 21,84 — 1935 214 15,46 -1936 190 12,50 455 29.95 1937 220 14,93 713 48,40 1938 253 12,34 770 38,11 1939 264 12,97 1110 54,57 1940 309 19,59 1472 93,34 1941 247 18,21 737 54,35 1942 340 22,19 603 39,36 1943 429 25.08 680 39,76 A hízóállomány az év végi darabszámot és a %-os részarányt rögzíti. A táblázat első oszlopának adatai viszonylag szerényebb mértékű hizlalásról, ám az éven át hizlalt sertések összdarabszámát és részarányát tükröző adatok már nagyméretű sertéshizlalásról tanúskodnak. Az 1939. év kiugróan magas hányadát nem számítva, amikor az állomány egészével felérő darabszámú sertést hizlaltak és értékesítettek az uradalomban,38 a többi két esztendő 40—50%-os hizlalási aránya is rendkívül magasnak mondható, a sertéstenyésztés egyértelmű hizlalási funkcióját tanúsítják, a szaporulatot szinte kizárólagosan erre fordították. A második világháborút megelőző és a háború alatti évekből részletes kimutatásokkal rendelkezünk a hízósertések darabszámán kívül más fontos adatokra nézve is.39 36 1925-ben pl. az 583 darabot számláló állományban mindössze 12 volt az „öreg" (1 évesnél korosabb) ártányok száma. Viszont magas volt az „idei" ártányok és emsék száma (312 db). 1926-ban mindössze 8 hízót mutatott ki a hagyatéki leltár vonatkozó adata. 1929-ben az „öreg" és az „1 éves" ártányokból a csákvári gazdaságban mindössze 1 találtatott! 37 MMMA. III. 6201. 77—78. p. Uo. 88. p. 38 Az adatokhoz fűzött bejegyzések arra utalnak, hogy az 1472 hízott sertésből 512 darabot a néhány hónapra házi kezelésbe került szendi bérgazdaságban hizlaltak meg és onnan értékesítették. Az uradalom rendszeresen házi kezelésben tartott gazdaságaiban tehát 960 darabot hizlaltak, ami az összállomány 60,87%-át tette ki. 39 MMMA. III. 6201. 88. p.
