Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Pálmány Béla: Majorsági állattenyésztés a szécsényi uradalomban (1797—1851)
megtartotta elsőbbségét, de nagy mennyiségben vetettek és kaszáltak steyer lóherét, lucernát és bükkönyt is. Pulszky elsősorban a juhállomány számát és minőségét emelte: hamarosan 6000 spanyol merinói birkát tartottak — illetve azok hazai viszonyokhoz keresztezett, nem túl vaskos testű változatát — amelyek „nagy becsben álltak kiváló minőségű gyapjújuk miatt.63 Tanárky Gyula földesura megbízásából 1847 elején gr. Károlyi Lajos híres rohonci uradalmi birkái közül vásárolt tenyészkosokat, majd a siker láttán egy év múlva ismét tervbe vette, hogy újabb kosokat és 200—300 anyajuhot szerez be „A qualitashoz nem kötünk egyéb feltételt, mint azt, hogy az anyák gyapjúszegények ne legyenek és azt, hogy minden száz darab után legalább 5—6 darab valódi pépinière darabot nyerjünk aránylagos áron" — írta megrendelésében Heuffel János jószágigazgatónak Tanárky. A juhgondozás módszerei vetekedtek a legfejlettebb hazai gazdaságokban alkalmazott gyakorlattal. Ügyes juhászmestereket alkalmaztak, akiket a teljesítmény alapján premizáltak. így kevés bárány hullott el és finom, Angliában és Belgiumban „német gyapjú" néven ismert és mázsánként 20—24 font sterlingért árusított terméket nyertek. A nyíráshoz új, angol ollókat vásároltak. Miksch Ferenc Farkasalmás pusztán, Zsúny Cserbérc nevű körzetében és a szécsényi Váradvölgyben jelentősen korszerűsítette, bővítette a juhaklokat. A takarmányozás terén továbbra is megtartották azt a — nagyon hasznos — gyakorlatot, hogy a birkákkal is etették a pálinkaházi hulladékot. A pálinkafőzés alapanyaga egyébként megváltozott, mert immár burgonyából párolták a szeszt: októbertől áprilisig napi 150 pozsonyi mérő krumplit dolgoztak fel a Ferenczy Sámuel által vezetett, 8—10 napszámost foglalkoztató üzemben, amelyhez modern felszerelést vásároltak.65 A Pulszky-uradalomról nem maradtak fenn számadások, de van egy 1851. február 4-én, illetve április 30-án készült leltár, amely részletesen összeírja és felbecsüli a gazdaság ingó és ingatlan vagyonát.66 A szabadságharcban vállalt szerepe miatt ugyanis a Habsburg önkényuralom még 1849 végén elkobozta a forradalmi kormányban és diplomáciában fontos szerepet játszó Pulszky Ferenc összes birtokát. A jószágfelmérésre több mint egy évvel az uradalom kamarai kezelésbe vétele után került sor, de így is rámutat az 1846 és 1849 közötti gazdálkodás jellegzetességeire. A juhtenyésztés fejlettsége most is szembetűnő. Szécsényben Schöber György juhászmester és 3 szolgája egy öl hosszú, ún. „felső" és egy kisebb, 47 öl hosszú birkaistállóban 1927 db-os törzsnyájat tartott (45 öreg és 78 egy-kétéves kost, 1548 öreg és 11 kétéves anyajuhot, 245 ürüt). Április végére 1286 báránykával szaporo-63 PULSZKY T. 1850 59—60. p. 64 MMgMA III. 8068. TANÁRKY GY. HEUFFEL J-hoz (1848) 65 PULSZKY T. 1850 60—61. p. 66 OSZK K Fol. Germ. 1266 Inventarium der vom Staate sequestrirten Franz Pulszkyschen Herrschaft Szécsény 1851. 1—3. k.
