Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - N. Kiss István: Bortermelés és társadalmi viszonyok a muraközi uradalomban (1670—1720)

A rendelkezésünkre álló adatok alapján megkísérelünk választ adni arra a kérdésre, visszaesett-e vagy stagnált-e a bortermelés 1670 és 1720 között a Muraközben? A szőlők pusztásodása által okozott 6,1%-os területcsökkenés ugyan egyértelműen negatív jelenség, amivel számolni kell, de önmagában aligha igazolja a szőlősgazdaság általános visszaesését a közbeeső fél évszázadban. Eredményesebb módszernek tűnik a hanyatlás problémáját a hegyvám és a dézsmahozamok tükrében vizsgálni.39 7. táblázat Az uradalmi borbevétel köbölben 1672 1692 1720 hegyvám 4 371 3 660 3 755 dézsma 3 600 3 250 (3 250) Ossz.: 7 971 6 910 7 005 Bár az uradalom borjövedelme 1672 és 1692 között valóban csökkent 15%-kal, mégis nehéz eldönteni, hogy ez a visszaesés, a pusztásodáson kívül, nem csak egy rossz borév szüreti eredményét jelzi-e? A szerződéses és főleg a szabad szőlők szaporodása is csökkentheti az uradalmi borbevételt, jóllehet a borvidék össztermése közben ugyanakkora, mint az előző években. Az 1672. évi urbáriumban még alig esett szó kivételezett helyzetű szőlősgazdákról, csaknem mindenki fizette a hegyvámot és a dézsmát. 1692-ben viszont az összeírás már így jellemezte a hegyvámra kötelezettek listáját: „az elpusztult illetve kivételezett szőlőskerteken kívül"! Ugyanannak az iratnak egy másik helyén a következő bejegyzés állt: „számos gráci mágnás és nemes, akik a hegyvámot és a dézsmát 120 ft készpénzért megváltották". A másik, a Zrínyi Ádámhoz tartozó birtokrészen, a hasonlójellegű megváltás összege 79 forintot tett ki.40 A kedvezményes helyzetű vagy szabad szőlők terjedése, természetesen apasztotta az uradalom borbevételét, ezt azonban nem lehet a pusztásodás rovására írni. 1692-ben pl. a fentebb jelzett 199 forintos megváltási összeg kb 200—250 köböllel csökkentette az uradalom hegyvám és dézsma bevételét. Harminc évvel később, az adózásból kiesett szabad szőlők korábbi járandóságaként, ugyanez a tétel már 300 39 1672 kamarai birtokrész: hegyvám 3211, dézsma 1800 köböl- a Zrínyi M. féle birtokrész: hegyvám 1160, dézsma 1800 köböl. 1692 kamarai birtokrész: hegyvám 2500, dézsma 1600 köböl; Zrínyi Á. része: hegyvám 1160. dézsma 1650 köböl. 1720 a teljes uradalmi hegyvám (jobbágyok, montanisták. nemesek) 3755 köböl, a tizedre nincs adat. Monumenta II. 4., 5. és 17. irat, továbbá Az egyesített.. . 1896. 529-559. 40 „praeter désertas vineas et exemptitias". Továbbá „Nonnulli magnates Graecenses et nobiles parata pecunia loco juris montani et deeimae annue solvunt fl 120". Az egyesített. . . 1986. 26—27. és 49. pagina.