Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - N. Kiss István: Bortermelés és társadalmi viszonyok a muraközi uradalomban (1670—1720)

köblöt tett ki. A muraközi uradalomban, az osztrák-magyar-horvát határvidéken, a szabad szőlők elterjedsége jóval szerényebb volt, mint más borvidéken. így pl. Hegyalján, a tarcali szőlőhegyen, 1630 és 1640 között, a szőlősgazdák 20—25%-a, mint taxalista, már szabad parcellával rendelkezett.41 Az ismert forrásanyag alapján a muraközi uradalom borhozamának csökkenése csak az 1692. évben figyelhető meg. Az 1720. évi hozam, a szabad szőlők bevételapasztó hatása ellenére is felülmúlta a 17. század végi szüreti eredményt. Összefoglalás A muraközi uradalom bortermelését jellemző konkrét adatok a következő képet nyúltják. 8. táblázat Szőlőterület, hozam és érték, 1720 birtoktípus birtok bor, hl terület, ha piaci

ár, Ft paraszti 1 565 17 060 1

024 71

652 nemesi 84 1 813 109 7615 szabad42 46 1 100 66 4 620 majorsági 12 1 197 72 5 027 1 715 21

170 1

271 88 914 Mind a szőlőterület, mind a borhozam négyötöde a paraszti szőlősgazdákra, 8,5%-a nemesi bortermelőkre esett. Szabad szőleje nemesnek és jobbágynak egyaránt lehetett és ezekről a teljesen adómentes parcellákról került ki a borhozam 5,2%-a. A 12 majorsági szőlő termése az összhozam 5,7%-ára rúgott. A bortermelők vagyoni viszonyai meglehetősen kiegyensúlyozottnak tűnnek; a majorsági kezelésű szőlőterület, illetve az uradalomtól elidegenített, ún, szabad szőlők nagysága csaknem azonos volt: a szőlővidék 5,7%-a, illetve 5,2%-a. Figyelemre méltó ugyanakkor az a tény, hogy a helyi nemesek és az idegen birtokosok vásárlásai alig csökkentették a jobbágyok kezén lévő szőlőterület volumenét, a vizsgált időszak végén, 1720-ig, a bortermő terület 80%-a paraszti tulajdonban maradt. Az uradalom borbevétele természetesen nemcsak a majorsági szőlők hozamából származott, hanem a tized és a hegyvám, valamint a földesúri kocsmajog jövedelméből is. A De Prie márki-féle 3 forintos megváltás éppen ezekre a természetbeni járadékokra vonatkozott. Ennek értelmében minden 10. hektoliter bor után, ami 41 N. KISS 1971. 471-472. 42 32 nemesi és 14 paraszti szabad-szőlő birtokos.