Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

N. Kiss István: A pozsonyi mérőnek, a magyar királyság hivatalos űrmértékének ismertsége külföldön a XVIII—XIX. században

emlegetik, tájékozódás végett a forrásokban kiegészítő adatokat, bizonyítékokat kell keresnünk. így pl. a Károlyiak 1725. évi számadáskönyvében a pozsonyi mérőben megadott tétel mellett annak súlyát is közlik bécsi fontban. A búza, árpa és zab tételek ebből kiszámítható hl/súlya alapján egyértelműen kiderül, hogy a használt pozsonyi mérő 62,48 literes volt,

11 azaz ebben a számadásban a hivatalos pozsonyi mérőt használták. Még a magasabb kormányhivataloknál is érzékelhető időnként bizonytalanság a hivatalos pozsonyi mérő köbtartalmát illetően. 1761-ben Zágráb megye hivatalosan kérte Pozsony megyét, közöljék velük a pozsonyi mérő pontos űrtartalmát. A hivatalos átirat szerint a nevezett mérő 48 régi gabona-iccéből (1,29 1.), vagy 73 bor-iccéből (0,9494 1.) állót.

12 Itt sem a mérő beosztását, sem köbtartalmát nem határozták meg helyesen: ez a 61,9 literben megadott mérték semmiképpen sem volt azonos a pozsonyi mérővel, arányában még az alsóausztriai mérőhöz állt a legközelebb (61,48 1.) 1774—1776-ban a Királyi Magyar Udvari Kancellária, A Helytartótanács és a Horváth Királyi Tanács országos vizsgálatot tartott a pozsonyi mérő köbtartalmának pontos megállapítása végett. Mivel a magas hatóságok különböző eredményeket kaptak, elrendelték, hogy „vízzel mérhető, réz, illetve ón mérőket kell készíttetni". Ugyanekkor a Helytartótanács határozata szerint a pozsonyi mérőnek 74 bor-iccéből (0,8484 1.) kellett állnia. Az így kapott 62,78 liternyi eredmény néhány deciliterrel nagyobb, mint a helyes pozsonyi mérő (62,48 1.), s ez a bor-icce (0,84841.) a gabona-icce (0,8331.) helyetti téves használatából adódott.

13 A hivatalos mérték űrtartalma körüli bizonytalanság, amely még a felső vezetés köreiben is tapasztalható volt, elég lassan tisztázódott. 1788-ban, II. József korszakának végén, a Kassai Adóügyi Főbizottság a következőképpen foglalt állást a vitatottt köbtartalom ügyében: 64 pozsonyi mérő 65 alsóausztriai mérővel azonos nagyságú.

14 Ennek az egyenletnek az alapján egy pozsonyi mérő 62,48 litert tesz ki s világosan megkülönböztethető az alsóausztriai mérőtől (61,48 1.) A kétféle és eltérő nagyságú pozsonyi mérő állandó használatából következik, hogy a hivatalos adatok értékelésénél nehéz eldönteni,adott esetben a mérő kisebb, vagy nagyobb variánsát kell-e használnunk? Ugyanakkor a 18. században minden statisztikai jellegű összegezésben a pozsonyi mérő fogalmát használják, anélkül, hogy annak nagyságáról tájékoztatnának. Egyidejűleg a pozsonyi mérő két említett típusa mellett, még egy ál-pozsonyi mérő is feltűnt a forgalomban; ti. az alsóausztriai, vagy bécsi mérő, amely, mint ismeretes egy literrel kisebb volt a hivatalos pozsonyi mérőnél. így a pozsonyi mérő kifejezés Nyugat-Magyarorszá11 Gr. Károlyi Sándor 1725. évi naplójából. „Egy igazi pozsonyi quarta gabona: búza nyom Libros No 39 1/4 + 1/16 —; árpa nyom Libros No 30 1/2 + 1/8 —; zab nyom Libros No 18 1/2 + 3/26 —. Ez mindenik tisztán rostálva nyomja meg egy pozsonyi véka az deciaráit font számát bécsi fonttal". TT 1902. 275. A megadott súly-adatok nagyságrendjéből a nagy pozsonyi mérőre (62,48 1.) következtethetünk. A korabeli hl-súly búzából 70,48, árpából 54,88 és zabból 33,36 kg volt. 12 HUSCAVA 1959. passim. — LEDERER 1923. passim. 13 OL 1775. No 6054. 14 H. T. A. Ms. 5263/6.