Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Takács Imre: Földművelésügyi kormányzatunk fő feladatai az 1914/18. évi világháborút követő békekötés utáni első években
sági akadémia, az Egyetemi Közgazdaságtudományi Kar mezőgazdasági osztálya. Mezőgazdasági szakoktatást ellátó intézmények voltak még: az új típusú önálló gazdasági népiskola, az egyes polgári fiú- és leányiskolákban, egyes papnöveldékben, valamint a tanító- és tanítónőképző intézetekben rendszeresített mezőgazdasági tanfolyamok, a honvédség legénységi állományú tagjai részére tartott mezőgazdasági oktatás, a különféle mezőgazdasági irányú időszaki tanfolyamok, közöttük nők részére a háztartási-gazdasági munkálatok (főzés, gyümölcsbefőzés, aszalás, szabás-varrás, kertgazdaság és egyebek) elsajátítását célzó tanfolyamok, úgyszintén a patkolási és a háziipari tanfolyamok, a népies gazdasági előadások, gazdasági szaktanárok részvételével a határbejárások. (A kertészeti-gyümölcsészeti, erdészeti, baromfitenyésztési, méhészeti és háziipari tanfolyamokat nem a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási főosztálya, hanem illetékes más főosztályai szervezték.) Az első téli gazdasági iskola német és dániai mintára Pápateszéren 1920-ban 40 növendék részvételével, a második az 1921. évben Szekszárdon nyílt meg 80 növendékkel. Hasonló iskolák szervezését az 1920-as évek elején az ország 15—20 járásában kérték. Ezek az iskolák nem rendelkeztek saját tangazdasággal, a gyakorlati oktatás a népi mintagazdaságokban történt. Korábban a földművesiskolák a kisgazdák tartózkodása miatt kevéssé feleltek meg eredeti céljuknak, mert főként gazdasági altiszteket neveltek a közép- és a nagybirtok számára. A nehezebb viszonyok ellenben a kistermelők figyelmét is a szakoktatásra irányították. így a minisztérium az ország új területén megmaradt 8 régi földmívesiskola szakosításával 1920-ban 6 gazdaképző és 2 gazdasági altisztképző földművesiskolát létesített. Tervezték, hogy minden vármegye kapjon földművesiskolát, amely a téli gazdasági iskolának irányítója, felügyelője és az illető vidéken mintegy mezőgazdasági kulturközpontja is legyen. A földművesiskolák új szervezeti, tanrendi és fegyelmi szabályzatát az 1922/23. tanévben adta ki a miniszter. A tejgazdasági szakiskolát pedig Sárvárról Győrbe helyezte át és fölözőmesteri tanfolyamok megrendezésére is kötelezte. A békekötés után három gazdasági akadémia (a magyaróvári, a keszthelyi és a debreceni) maradt az ország új területén. Látogatottságuk a háború előttinél nagyobb lett, ezért párhuzamos osztályokban oktattak, és tantestületeiket az elszakított országrészekből menekült tanárokkal megerősítették. Régi szervezeti szabályzatukat (72.445/1906. F. M.) a felsőfokú mezőgazdasági oktatás jellegének erősebb hangsúlyozásával átdolgozták. A háború tartama alatt a gazdasági akadémiákon szünetelt a kísérletügyi munka, ezt ekkor újra megindították, sőt az akadémiákon mezőgazdasági ipari technológiai tanszékeket is szerveztek az elvesztett kassai akadémia ezirányú munkásságának pótlására. Az új típusú önálló gazdasági népiskolákról már 1918-ban törvényjavaslat került a parlament elé, ennek érdekelt bizottságai azt le is tárgyalták, de csak 1921-ben lett belőle törvény (1921 :XXX. tc). Ezt követően a mezőgazdasági ismeretek széles körű elsajátítását főként az elemi népiskolai oktatásra épült gazdasági ismétlőiskolai tanfolyamok és az önálló gazdasági népiskolák szolgálták. Ezek főfelügyelete megmaradt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatáskörében,
