Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Takács Imre: Földművelésügyi kormányzatunk fő feladatai az 1914/18. évi világháborút követő békekötés utáni első években
de az oktatásban a Földművelésügyi Minisztérium irányítása is érvényesült. A mezőgazdasági ismereteknek új tanterv alapján a polgári fiú- és leányiskolákban tervezett behatóbb oktatását már az 1920-as évek elején szintén programba vették. A mezőgazdasági ismeretek tanítását a papnöveldékben, valamint a tanító- és tanítónőképző intézetekben eredetileg a 24.383/1899. V.K.M. sz. körrendelet írta elő, újabban azok rendszeres oktatását itt is szakképzett gazdasági tanárok, illetve tanárnők látták el, de gyakorlati szempontból a képzés hiányos volt, mert gyakorló tér a legtöbb helyen nem állt rendelkezésre. A honvédség legénységi állományú tagjainak mezőgazdasági oktatását az egyes helyőrségeken létesített mintegy 20 kh-nyi gazdaságokban és kertészeti telepeken olyan gazdászati katonatisztek látták el, akik az Albertfalván szervezett egy éves mezőgazdasági tanfolyamot elvégezték. Ezt az oktatást a terület szerint illetékes földművesiskola tanári kara irányította és ellenőrizte. Az 1914 előtt bevezetett népszerű gazdasági előadások a háború ideje alatt szüneteltek, az 1920/21. tanév telén azonban már ismét 344 ilyen előadást tartottak az országban. Gazdasági tanárok működtek közre az Országos Szabadoktatási Tanács helyi bizottságaiban is. Érdekességként említjük meg, hogy felnőttek mezőgazdasági tömegoktatására az 1920/21. év telén több Fejér vármegyei uradalom mintaterületet bocsátott remdelkezésre, ahol azután szaktanár által készített üzemterv szerint műtrágyázási, vetömagnemesítő és egyéb termelési kísérleteket is bevezettek. Ebben az időben törvényt készítettek elő a minisztériumban a képesített gazdasági altisztek szolgálati viszonyának rendzéséről, de annak parlamenti benyújtására később sem került sor. Ugyancsak már az 1920-as évek elején tárgyalás alatt állt a főosztályon a mezőgazdasági szakoktatás egész területét tudományos, gyakorlati és pedagógiai szempontból figyelemmel kisérni és a földművelésügyi miniszter felhívására véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni hivatott Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács ügye is, amelyet utóbb a 39.284/1926. F.M. sz. rendelet hívott életre. A IX/B. (kisérletügyi) főosztályt a mezőgazdasági kísérletügyi állomások, intézetek működésének irányításán, valamint a termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895:XLVI. törvénycikk felsőfokú végrehajtásán kívül elsősorban a magyar élelmiszertörvény (Codex alimentarius) előkészítése foglalkoztatta. Ennek keretében a sok visszaélés miatt főként a forgalomba hozni kívánt tej, túró- és sajtfélék, valamint a tejfel és tejszín minőségi kellékeinek pontosabb meghatározására törekedett. Az Országos Közélelmezési Tanács áruuzsora albizottságának határozatára tekintettel a főosztály az élelmiszerhamisítást tilalmazó 1895. évi törvény rendelkezéseinek megszegése miatt indított kihágási eljárások lefolytatásának meggyorsítását is szorgalmazta. Fontos további célt szolgált az engedélyhez kötött tej- és tejterméküzemek hatásosabb ellenőrzésének a megszervezése, valamint az ecetfőzőmesteri és gyümölcsipari tanfolyamok megrendezése. A X/A. (mezőrendőri) főosztályban előkészítés alatt állt a mezőgazdaságra káros állatok és növények ellen az 1894:XII. törvénycikkben előírtnál hatásosabb védekezésről intézkedő törvénytervezet, valamint a köztenyésztésre szolgáló apaállatok kötelező vizsgálatáról kibocsátandó szigorúbb új rendelkezés kiadása. Ez
