Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Tóth Lajos: Adalékok a dualizmuskori középfokú mezőgazdasági szakoktatás pedagógiai tartalmának történetéhez
A fentiek mellett „rendkívüli előadások" is elhangzanak (ezek fakultatív jellegűek), amiket a hallgatók „tetszésük szerint" látogathatnak — külön tandíj fizetése ellenében. A szakképzést kiegészítik a tanulmányi kirándulások. Költségeit szintén a tanulók fizetik. Mind a tanórákon és a gyakorlatokon, mind pedig az egyéb iskolai rendezvényeken a hallgatók „kivétel nélkül kötelesek" résztvenni. Ellenkező esetben nem kaphatnak „végbizonyítványt". A hallgatók általános tanulmányi kötelezettségeit 1880-ban már szélesebb körűen fogalmazták meg: „Szakiskolákban nemcsak az előadások szorgalmas látogatása, hanem az okmutatások és gyakorlatokban való buzgó résztvevés is elkerülhetetlen kelléke a sikeres tanulásnak. Ez okból kivétel nélkül kötelesek a hallgatók minden előírt tantárgyból az előadásokat látogatni s minden okmutatásban, a gyakorlatokban és munkában buzgón részt venni" 18 . Logikus módon kapcsolódik a kapitalista gazdálkodási szisztémához a tananyag struktúrája, az ökonómiai szemlélet kialakítása, ehhez pedig a nevelési tartalom, a kor embereszményének nélkülözhetetlen képzési motívuma: „A tanintézet hallgatóitól nemcsak azt kívánja meg, hogy ... a mezőgazdaságban előforduló munkák kézfogásait megtanulják és begyakorolják, az üzletvezetésben, úgy a számvitelés becslésben jártasságot, egyszóval a mezőgazdasági szak-, alap és segédtudományokban alapos képzettséget szerezzenek, hanem megköveteli növendékeitől azt is, miszerint mindenki iránt mindenkor és mindenben művelt ifjakhoz illő, szerény és illedelmes magaviseletet tanúsítsanak, amiért magukviseletére vonatkozó, akár az igazgatótól vagy tanároktól, akár a felügyelettel megbízott más intézeti tisztviselőtől vett figyelmeztetést köszönettel és tisztelettel fogadni és követni tartoznak, minek elmulasztása a rend- és fegyelmi szabályok elleni kihágásnak fog tekintetni" 19 . Általában tanulságos és főleg szigorú képzési-nevelési előírásokat tartalmaznak a 19. század utolsó harmadának rend- és fegyelmi szabályzatai a középfokú tanintézetek hallgatói számára. Az alábbiakban az 1876. 20 , 1887. 21 , 1889. 22 és az 1897. 23 évi megfogalmazást vetjük egybe, hogy a pedagógiai folyamat jellegét még szemléletesebben érzékeltessük. Úgy véljük, hogy ezek híven tükrözik a nevelési követelmények, a pedagógiai tartalom alakulását. A magatartási követelmények tudatosítása már a tanév első napján megkezdődött. „Minden belépő hallgató tartozik a tanév kezdetén személyesen jelentkezni, mely alkalommal átveszi az intézet rend- és fegyelmi szabályait, miket tudomásul vévén, sajátkezű névbejegyzésével a beíratási könyvben kötelezi magát azok szigorú megtartására" 24 . A tizenhárom évvel későbbi dokumentum jellegzetes továbblépést tartalmaz. „Az első tanévbe lépők beíratásakor egyúttal kötelezettséget vállal18 Uo. 9. p. 19 Uo. 14. p. 20 Rend- és fegyelmi-szabályzatok .... 1876. 21 Házi rendszabályok .. . , 1887. 22 A debreczeni M. Kir. Gazdasági Tanintézet. .., 1889. 23 SZŰTS Mihály, 1897. 24 Rend- és fegyelmi szabályzatok .... 1876. 5. §. 3. p.
