Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Tóth Lajos: Adalékok a dualizmuskori középfokú mezőgazdasági szakoktatás pedagógiai tartalmának történetéhez

nak, hogy a gyakorlati teendőknek és a gazdasági munkák végzésére megállapított rendszabályoknak feltétlenül alávetik magukat"

25

. A másik két szabályzat e tekintetben nem tartalmaz lényeges kiegészítést. Az említettekben viszont figyelemre méltó a személyes felelősség felkeltése már az első naptól kezdve. A hallgató azonnal megismerkedik az iskola rendjével. Sajátkezű aláírásával vállal kötelezettséget, hogy magatartását az előírásoknak alárendeli. Önként vállalja a gazdassági gyakorlati (fizikai) munkát lelkiismeretes végzését is. Mind ezek, mind a tanulmányi renddel összefüggő előírások, a fegyelmezett emberi magatartás, a későbbi munkavállaló-irányító állampolgár feltétlen engedelmességére, végrehajtói alázatának nevelésére utalnak. A tanulmányi munka fegyelmező erejű szervezése is pedagógiai indíttatású. „Az intézet hallgatója minden félév elején az órarenden kívül egy felvételi ívet kap, melybe tartozik az általa hallgatandó tárgyakat bejegyezni, s azzal a tanároknál jelentkezni, kik aláírásukkal igazolják személyes megjelenését"

26

. Ezt az okmányt egyúttal igazolványként használhatja. Azt is előírják, hogy „minden rendes hallgató köteles az előadott tantárgyakat kivétel nélkül hallgatni". Egyébként a debreceni tanintézetben oktatott tantárgyak három csoportját különböztethetjük meg, úgymint: alaptudományok, szaktudományok, segédtudományok

27

. A tíz évvel későbbi szabályzat — a fentiek mellett — megkívánja a „szorgalmas" részvételt, a „gondos jegyzetek" készítését, valamint azt, hogy a hallgató köteles „pontosan megtartani" a tanórákon hallottakat

28

. Szabályozzák azt is, hogy „dolgát mindenki saját íróasztala mellett csendben" végezze; társait nem háborgathatja. A munkafegyelemre kemény és következetes rendszer megvalósításával nevelnek. „Tartozik a tanuló számára kijelölt munkában annak idejében, pontosan megjelenni, s ott mindaddig buzgón s erejéhez mérten, gondolkodó figyelemmel dolgozni, míg munkaszünet nem jelentetik, vagy más úton távozásra engedélyt nem nyer". Ugyanitt az ökonómiai aspektus egyértelmű megfogalmazást nyer: „Tartozik a tanuló minden nemű, gazdához illő munkában készséggel résztvenni". Közvetlenül kapcsolódik a rendelkezéshez a szankció is: „Ez irányban észrevehető vonakodás a tanuló kizárását vonhatja maga után"

29

. Az 1897-es rendtartás a szorgalmas tanulmányi munka és a pontosság mellett még azt is kiköti, hogy a hallgatók „kiválasztott ülőhelyeiket a tanteremben az előadások előtt elfoglalni s azokat a tanéven át megtartani" kötelesek. A kényszerítő megfogalmazás is erősödik: „Ha valamely rendes hallgató általános hanyagságot mutat, vagy a rábízott munkát megtagadja, tanári ülés határozata alapján félév közben is ideiglenesen vagy végképpen kirekesztetik"

30

. A tanulmányi munka végzése több — a kapitalista társadalom és a termelés által megkívánt — emberi tulajdonságok kifejlesztését célozza. Ilyenek: a szorgalom, a 25 A debreczeni M. Kir. Gazdasági Tanintézet.... 1889, 4. §. 14. p. 26 Vö. Rend- és fegyelmi-szabályzatok . . . , 1876. 7. §. 4. p. 27 HECKENAST—ZSINKÁNÉ, 1983. 28. p. 28 Házi rendszabályok . . . , 1887. II. fej. 21. pont, 6. p. 29 29. Uo. 23—24. pontok. 30SZŰTS Mihály, 1897. 27. és 30. pontok.