Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Fehér György: A Hohenheimi Mezőgazdasági Akadémia magyar hallgatói, 1818—1893. (Sorsok, életpályák)
gabonatermelés szükségességét, de most már a termelés szerkezetének módosítására is tett javaslatokat. Felismerte, hogy a takarmánytermelés színvonala mezőgazdaságunk egyik neuralgikus pontja. Rádöbbent arra, hogy az alacsony színvonalú állattenyésztés hátrányosan érinti a növénytermesztést, ezért javasolta a belterjesebb tenyésztési szokások mielőbbi megvalósítását. A hazai mezőgazdaság versenyképességének megőrzését továbbra is úgy vélte biztosítottnak, ha az alacsonyabb önköltséggel termel; ennek egyik útja (pl. a gabonatermelés gépesítése) és — mint új felismerést — ajánlja a belterjes művelést igénylő kender és len termesztését. 48 Hideghéthy Antal munkásságát a hivatalos politika is nagyra értékelte ennek elismeréséül kapta a Lipót-rend lovagkeresztje kitüntetést. A hohenheimi intézet 150 éves történetét feldolgozó munka a magyar diákok közül „Peter von Balogh", azaz papi Balogh Péter nevét említi. 49 Balogh 1846-ban érkezett Hohenheimbe, de előtte már 1840 és 1843 között a bécsi műegyetemen és 1843—1845-ben a pozsonyi evangélikus főiskolán tanult. Hohenheimi tanulmányai után hosszabb utazást tett, több ország mezőgazdaságát tanulmányozta. Ezt követően részt vett az 1848-as forradalomban és annak leverése után visszavonult Munkácsra, ahol atyja gróf Schönborn uradalmának kormányzója volt. 1850-től a kiegyezésig a kassai kerületben a földadót megállapító bizottságban dolgozott. 1867-ben a debreceni felsőbb gazdasági tanintézet megszerzésével bízták meg, tisztségéről 1868 végén mondott le. 50 1872-től ismét fontos állami megbízatást kapott a mezőhegyesi ménesbirtok irányításával bízták meg és ezt a posztot töltötte be 12 éven át. írásaival is segítette a különböző növénykultúrák hazai elterjedését. A cukorrépatermesztésről és feldolgozásról társszerzővel írott munkában e növénynek a szántóföldi termesztésben betöltött szerepéről értekeztek. 51 Komlótermesztést tárgyaló könyvében sok hasznos termelési tapasztalatot rögzített közülük többet — pl. a kálitartalmú ásványi trágyák használata — éppen Württemberg! tartózkodása alatt figyelhetett meg. 52 Munkái közül még megemlíthető a lótenyésztési kézikönyv, 53 s a mezőgazdasági vegytan legfontosabb tudnivalóiról szóló munka. 54 Jagócsi Péterffy József azok közé a Hohenheimet is megjárt magyar diákok közé sorolható, akiket később az országosan elismert szaktekintélyek között emlegettek. Életpályája, munkássága ismert, de életrajzában — véleményünk szerint — téves adatok is találhatók. A Magyar írók Élete és Munkái megfelelő kötete, valamint a Magyar Életrajzi Lexikon 55 is helytelenül jelölte meg születésének időpontját 48 HIDEGHÉTHY A. 1868. 6—36. o. 49 FRANZ, G. 1968. 56. o. 50 SZINNYEI J. I. k. 483-^84. hasáb, FG 1867. aug. 10.; FG 1868. szept. 1.; BÁLÁS Á. 89. és 217. o. 51 Löffler, K.—BALOGH, P. 1868. 52 BALOGH P. 1871. 53 BALOGH P. 1872 a 54 BALOGH P. 1872. b 55 SZINNYEI J. X. k. 861—865. hasáb; Magyar Életrajzi Lexikon, II. k. 398. o.
