Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Fehér György: A Hohenheimi Mezőgazdasági Akadémia magyar hallgatói, 1818—1893. (Sorsok, életpályák)

(1827) és helyét (Baja). A hohenheimi hallgatók névsorát tartalmazó könyvben születési helyként Izimjer Varallya, azaz a Szatmár megyében fekvő Szinérváralja szerepel. A keszthelyi gazdasági tanintézet évkönyvét lapozva szintén rábukkanunk nevére és mellette születési évként 1815 áll, születési helyéül pedig a Szatmár megyei Sziny-Váralyát jelölték meg (egyébként 1842-ben a keszthelyi gazdasági tanintézetben tanult).

56 Az 1827-es születési dátumot megkérdőjelezve, mi az 1815-ös évet tartjuk helyesnek. A Magyar Gazda híradása szeint ui. 1844—1845ben a Rajna-vidéki szőlőművelést és pincekezelést tanulmányozta. Felettébb valószínűtlennek tartjuk, hogy egy 17—18 éves fiatalembert — amennyiben az 1827-es születési évet elfogadnánk — ilyen feladat megoldásával bízták volna meg. Kételkedésünk jogosságát támasztja alá a Magyar Gazdasági Egyesület 1845 júniusi közgyűlésről olvasható tudósítás, melyen gróf Károlyi György kifejezte reményét, hogy az országos szőlőiskola megvalósítása esetén „ ... alkalmat fogunk nyújtatni, az e' végre kiképeztetés végett kiküldött nagy reményű védenczünknek Péterffy Józsefnek, a' legnemesebb bor forrásai körül szerzett ismereteit 's tapasztalásait gyakorlatilag hazánkban átültetni."

57 Péterffyt egyébként az Egyesület — a szőlőtermelés és pincészet területén szerzett ismereteit méltányolva — 1847 elején szőlőiskolái felügyelővé nevezte ki.

58 Ezirányú tevékenységével a forradalom utáni években sem hagyott fel, több cikket, sőt könyvet is írt a szőlőtermesztésről és borkezelésről,

59 de e területen végzett szervező tevékenységét is folytatta. 1861 —1865 között megalapította és vezette a „túldunai vinczellér-, kertész- és pinczemester-képző intézetet." Tevékenységének másik területe az oktatásügy volt. Munkásságának kiemelkedő állomását jelentette az 1864—1867 között eltelt időszak, amikor a keszthelyi gazdászati és erdészeti tanintézet irányítását bízták rá.

60 Ezekben az években már élénken foglalkoztatták a háziipar állapotával, fejlesztésével és az ipar-oktatással összefüggő kérdések, amelyekkel közelebbről már 1856—1861 között megismerkedhetett, még selyemtermelési igazgatóként. Az iparoktatás területén szerzett jártasságot jól mutatja az a tény, hogy Trefort Ágoston 1875—1882 között miniszteri biztossá nevezte ki, és Péterffy nevéhez számos ipariskola létrehozása fűződött.

61 Nemcsak gyakorlati szervező, de élénk irodalmi munkásságot is kifejtett a honi háziipar, textilipar fejlesztésének érdekében. Világosan látta, hogy fejlett ipar nélkül nincs belterjes mezőgazdaság. Felismerte az iparosítás folyamatában a textilipar „húzó" szerepét. „Minden művelt államnak vezéripara a pamutipar és mind az, mi ezzel a fémiparból összefügg."

62 — állapította meg több írásában is. Péterffy Józsefben a korszak gazdasági kérdéseit értő, a problémákat és ezek megoldásához vezető utat jól látó szakembert tisztelhetünk. Vatty Jánosról azért kell megemlékeznünk, mert személye az ismereteit továbbfejlesztő és ezért anyagi áldozatokra is képes gyakorlati szakembert szimbolizálhatja. 56 A keszthelyi.... Szerk.: DEININGER I. 1885. 80. o. 57 MG 1845. jún. 10. 58 MG 1847. febr. 7. 59 PÉTERFFY J. 1864. 60 BÁLÁS Á. 1897. 231. o. 61 SZINNYEI J. X. k. 861—865. hasáb 62 PÉTERFFY J. 1886. 25. c; PÉTERFFY J. 1881. 13. o.; továbbá PÉTERFFY J. 1879.