Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

N. Kiss István: A pozsonyi mérőnek, a magyar királyság hivatalos űrmértékének ismertsége külföldön a XVIII—XIX. században

Az osztrák mértékszakértő, Salamon, 1823-ban megjelent könyvében kissé pontatlanul határozta meg a pozsonyi mérőt (62,16 1) és a pozsonyi akót (56,91 l)

29 Ez az érték csaknem azonos a nagy pozsonyi mérővel, míg az akó köbtartalma a bécsi akóéra utal. Udvardy mérték kötete 1823-ban Pesten jelent meg.

30 Mivel a szerző mind a pozsonyi mérő, mind a pozsonyi akó űrtartalmát egyaránt a 0,846 literes bor-icce alapján határozta meg, a pozsonyi mérőre egy a valóságosnál kisebb (80,93 1), az akóra viszont helyes értéket (54,3 1) kapott. Udvardy jól ismerte a hivatalos mértékeket, de azzal, hogy a gabona mérőhöz bor-iccét vett alapul, hibát követett el. Számítása szerint a mérő 72 iccéből kellett, hogy álljon, ami csak 61 litert tesz ki; Udvardy valamilyen okból nem vette figyelembe a gabona-iccét. Jäckel Bécsben, 1828-ban kiadott „Új európai érem-, mérték- és súlyrendszer" című kötetében jelezte, hogy Budán megvizsgálta a régi etalonokat a pozsonyi mérő nagyságának ellenőrzéséhez. Ennek ellenére elkövette azt a hibát, hogy a pozsonyi mérő illetve az akó köbtartalmát azonosnak tekintette. Tétele alátámasztásául közös iccét alkalmazott a mérőnél és az akónál, s ezt az ismert gabona-iccében (0,833 1) vélte felfedezni. Jäckel meghatározása így a kis pozsonyi mérőre nézve pontos (53,3 1), de a bormértékre nézve már pontatlan: ti. 53,3 liter a helyes 54,3 liter helyett! Ezeket a részben téves eredményeket a szerző erőszakos rendezési elve okozta, amely nem számolt a gabona-icce, illetve a bor-icce közötti köbtartalom eltéréssel.

31 A neves magyar közgazdász, Pethe, egy évvel később, 1829-ben adta ki az európai mértékrendszereket tárgyaló művét Kolozsváron. A hivatalos magyar mértékre vonatkozóan ugyanazt a nézetet képviselte, mint Jäckel, ti. hogy a pozsonyi mérő, illetve a pozsonyi akó azonos nagyságúak.

32 Hibás módon ő sem különböztette meg a gabona- illetve a bor-iccét. Littrow, akinek mérték szakkönyvét több ízben is (1831, 1865) megjelentették Bécsben, részletesen tárgyalta a pozsonyi mértékrendszert. A pozsonyi mérő meghatározásához egy régi gabona-iccét vett alapul 64-es szorzószámmal. Ezen az alapon — 64 x 0,9609 = 61,49 liter — olyan eredményt kapott, amely azonos volt az alsóausztriai mérővel. Ez Littrow részéről tudatos volt, aki így kívánta bizonyítani azt a már ismert, hamis tételt, hogy a bécsi mérő azonos űrtartalmú a pozsonyi mérővel. Ugyanakkor azonban maga Littrow is elismeri, hogy ha az un. nagyszombati-pozsonyi öreg gabona-iccét (o,976 1) veszi alapul a 64-es szorzószámhoz, akkor — 64 x 0,976 = 62,46 liter — a nagy pozsonyi mérő űrtartalmát kapja eredményül. Littrow tehát tisztában volt a ténylegs helyzettel s tudatosan választott egy rossz iccét számításai alapjául, hogy a pozsonyi, illetve bécsi mérő azonosságának hamis tézisét igazolhassa.

33 Az akót helyes szorzószám (64), de egy kissé eltérő értékű icce, — ti. 0,846 liter a valóságos 0,8484 liter helyett — alapján 29 SALAMON 1823. passim. 30 UDVARDY 1828. passim. 31 JÄCKEL 1828. 264—273. 32 PETHE 1829. passim. 33 LITTROW 1865. 26., 32., 38. és 49.