Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

N. Kiss István: A pozsonyi mérőnek, a magyar királyság hivatalos űrmértékének ismertsége külföldön a XVIII—XIX. században

határozta meg.

34 így az akó köbtartalma csak 54,15 liter lett a hivatalos 54,3 liter helyett. Jurende 1833-ban terjedelmes érem-, és mérték- és súlyismereti lexikont adott ki Bécsben. Felfogása a hivatalos magyar mértéket illetően ugyanúgy hibás volt, mint Jäckel vagy Pethe nézete.

35 Ő is a 0,833 literes gabona-iccét vette alapul mind a pozsonyi mérő, mind a pozsonyi akó meghatározásához, s az így kapott érték természetesen csak a gabona-mértéknél volt helyes, de a bor-mértéknél már különbség mutatkozott; ti. 53,3 liter a valóságos 54,3 liter helyett.

36 Scherer „Általános Conturist"-ja 1834-ben, Hamburgban jelent meg. A pozsonyi mértékek ügyében Jurende és Jäckel téves nézeteit képviseli, amelyeket feltehetően tőlük vett át. Azonosnak tekinti a pozsonyi mérőt, illetve akót s mindkét érték alapjául ugyanazt az iccét jelöli meg. Természetesen ő is hangoztatja a pozsonyi, illetve a bécsi mérő egyenlőségének hamis tételét.

37 Egy másik, osztrák szakembé* Engelhardt 1836-ban, Bécsben kiadott a „Bécsi titkár" című müvében nem sokát foglalkozott a hivatalos magyar mértékekkel, csak azt állapította meg, hogy a magyar (pozsonyi) akó miként aránylik a bécsihez.

38 Eszerint a hivatalos magyar bormérték kb 70 literes lett volna, ami téves és a szerző tájékozatlanságára utal; aki a soproni borakót cserélte össze a pozsonyival. Pesten, 1843-ban jelent meg a „Vademecum.. . szükséges segédkönyv" című kötet. Szerzője jól tájékozott volt a hivatalos mérő és akó törvény szerint váltakozásáról (1807, 1813), nem ismerte ki magát viszont a mértékek beosztásában s összetételében.

39 Tévesen ő is ugyanazt az iccét használta a gabona-, illetve a bor-mértékhez, sőt az icce szorzószámát is rosszul választotta meg. Számszerű eredményei pontatlanok és megbízhatatlanok. Rumler, az osztrák mértékügyi szakember, 1849-ben jelentette meg munkáját Bécsben. Jól ismerte a kis és nagy pozsonyi mérőt, valamint a gabona-iccét, nem ismerte viszont a bor-iccét.

40 így a pozsonyi akó köbtartalmát, — gabona-iccével számolva — a valóságosnál (54,3 1) kisebbnek, ti. 53,3 literesnek adta meg. Tévedése ugyanaz, mint amit már Jäckel, Pethe, Jurende, Scherer és a Vademecum szerzője is elkövetett. Noback híres és többször is kiadott (1851, 1877) „Érem-, mérték és súlyismereti könyv"-ében általában jól tájékozott a magyar hivatalos mértékekről, de egy kisebb számítási hiba nála is jelentkezik. Szerinte ugyanis a magyar mértékrendszer alapja a gabona-icce, amelyet ő 42,88 köbhüvelykkel azonosnak tekint. Az így kapott érték azonban 0,85 liter, tehát valamivel nagyobb, mint az idézett icce 34 Lásd UDVARDY 30. jegyzet. 35 Lásd a 2. Táblá-t. 36 JURENDE 1833. passim. 37 SCHERER 1843. passim. 38 ENGELHART 1836. 581—585. 39 VADEMECUM 1843. 25. 40 RUMLER 1849. 45—50.