Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Balázs György: A csapodi szárazmalom
A pajta építése tehát 152 forint 84 krajcárba került 1891-ben. Egy másik feljegyzés 1897-ből a gazdálkodás menetébe enged bepillantást: „Bires mágyás Lázr 2 szekér ganajt ábrahámnak szántottuk pap fődjibe 20.40 Csenki Katinak pap fődjibe megabujtás kerbe takács sodornak tilos erdő alat szántotunk 70 boronáni kert(et) uraságnak szántotunk ábrahám 2 hódot papéba kaszát markot szedni 10 X fenyőtvágot 20 X előrevót a házot csak tetejit reperálták hár(om) forintér október huszadikán 1897-be" 65 A malmot egy 1894 évi feljegyzés szerint javítani kellett. (Lásd. 8. sz. ábra). Kovács József 1915-ben alapvetően megújította a malmot: a budapesti Kállai Lajos-féle motor- és gépgyártól 3500 koronáért 1 db 4 fékezett lóerejű, négykerekű vaskocsira felszerelt robbanómotort vásárolt. A szükséges átalakításokat fiával együtt végezte el. A nagykereket, főtengelyt, kistengelyt kidobták, a kőtengelyre szíjorsós kereket tettek, a motort a kerekesházba (ettől kezdve motorház) állították, a gépszíjat a falba vágott nyíláson keresztül vezették át a malomházba. Ugyanebben az évben szerzett iparigazolványt benzinmotoros csépléshez, de a malomhoz újabb kérvényére sem kapott iparengedélyt. 1936—37 táján eladta a motort, mert egy újabb rendelet szerint csak szakvizsgázott molnár üzemeltethetett malmot, darálót egyaránt. „A vizesmolnárok jelentgették, észrevették, ha búzát őröltek. Muzsajon, Gyórón volt vizesmalom, az eszterházi, babodi, viçzai gőzmalom vót. Akkora vót a konkurencia, hogy például a gyórói molnár maga fogatával összeszedte a terményt, meg ki is szállította, vagy fogadott fuvarost, ő fizette. Ez vót a csovarozás. 66 Kisfaludi monár is csovározott, jánosfalvi is. A babodi malom első osztályú vót, aki szíp kenyeret, kalácsot szeretett sütni, oda vitte (a búzát). Hengerszékesek vótak, de vót mindegyiknek köves darálója is. A babodi meg az eszterházi vótak a legjobbak, a viczai régibb-múltabb malom vót, ide nem is szoktak mennyi." „Jött a gyórói molnár szekere, csengő vót rajta, itt a mónár szekere, votak emberei, akik mindig ott őrölték, meg votak kuncsaftjai. Ha nem tetszett neki, keveset hoztak, ment másik malomhoz. A viczai molnár abrakot tett a lovaknak, mikor vittek hozzá őrletni, hogy máskor is jöjjenek." 67 65 uo. LFM N 618. melléklet a pályamunkához 66 V. ö. HEGYI I. 1959. 67 Az őrletők megszerzése, s megtartására való machinációk nem új keletűek, Mária Terézia 1755. évi Malomi rend-tartásában így rendelkezik erről: „Huszon-kettödször: Ha némelly Helyeken szokásban volt, hogy az Molnár maga Szekerén vigye az Magot a' Malomban, és Lisztyeket az Őrlőknek azonn ismét viszsza-vigye, ezen szokás továbbra-is meg-maradhat, hogy az Őrlők annyival-inkább többen hozzá kívánkozzanak . . . Melly Gabona és Liszt hordásban gondot visellycn arra a' Molnár, hogy Szekere készen légyen, és azt a Szél és Esső ellen bé-fedhesse." 8. o.
