Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Balázs György: A csapodi szárazmalom

irányból közelítettek a témához — a műemlékvédelem, ipartörténet, néprajz, technikatörténet, építészet, stb. szemszögéből.

23 Szándékosan került e korántsem teljes felsorolás végére Pongrácz Pál monografikus feldolgozása.

24 Sajátos szintézisre vállalkozott, a „mezőgazdasági ipari építészet emlékeit", a malmokat az eddigiektől merőben más felfogással közelítette meg. A malomépítészet kialakulását, fejlődését vizsgálva számos új kérdést felvet, a „technológiai berendezés és az építészet kezdeti szintézisét" mutatja meg. A Pongrácz Pált követő irodalom ismét visszatér a leírásokhoz, adatközlésekhez, újabban Vajkay Zsófia kísérelt meg összefoglaló tanulmányt írni a magyarországi malmokról.

25 Bennünket most csak a szárazmalmok kérdése érdekel. A néprajzi, népi építészeti, technikatörténeti irodalomban a szárazmalom elnevezés használata nem következetes. Használják: 1. gyűjtőfogalomként minden olyan malomtípusra, melyet emberi, vagy állati erő (élőerő) hajt meg. Ide sorolják a kézimalmokat (esetenként az őrlőkövet is), a taposó-, tiprómalmokat, s a tulajdonképpeni szárazmalmot járgányosmalom, járókerekes malom, járó kerekes szárazmalom stb. elnevezéssel,

26 2. egy adott malomtípus megjelölésére (tulajdonképpeni szárazmalom), mely az előbb felsorolt járgányos, járókerekes malomnak felel meg.

27 Lambrecht Kálmán idézett könyvében vázolja a magyar malmok rendszerét a meghajtó energia és a rendeltetés szerint. Idézzük most a lisztőrlő malmok rendszerét: „1. őrlőkő, amellyel az emberi kéz zúz 2. kézimalom, amellyel az emberi kéz rotatióval őröl 3. szárazmalom és 4. taposó (tipró) malom, mindkettőben hajtóerő: állati Vízimalmok. Hajtóerő a víz folyása (esése) Szélmalmok. Hajtóerő a szél. Gőz- és hengermalmok. Hajtóerő: gőz, villany"

28 A szárazmalmokról a következőket írja: „Szótáraink — Czuczor-Fogarasi— a szárazmalom... neve alatt három fajtát ismernek, ú. m. 1. állatok hajtotta malmot: 2. kézimalmot: 3. olyan vízimalmot, amely vizét könnyen elveszti és szárazon marad. Nyelvészetileg mind a három fajta száraznak mondható, ethnographiailag azonban szárazmalom alatt mindig az állati erő hajtotta malmokat kell értenünk."

29 23 MENDELE F. 1962. BOGDÁN I. 1967.BALASSA I. 1973., BÁRDI I. 1977., ENDREI W. 1963. POMOZI I. 1982. 24 PONGRÁCZ P. 1967. 25 VAJKAY Zs. 1978—80. Uő.: 1981—1983. 26 BÁTKY Zs. Magyarság Néprajza I. k. é. n. 46.. FILEP A. is a szárazmalom címszó alá sorolja a taposómalmot, a tiprómalmot és az ún. járgányosmalmot, Magyar Néprajzi Lexikon 4. kötet 558—561. 1981., ugyanezt a felosztást követi tulajdonképpen VAJKAY Zs. 1978—80. 27 NAGY Gy. 1956. 1959., 1966. 28 LAMBRECHT K. 1915. 3. 29 Uo. 20.