Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Balázs György: A csapodi szárazmalom
Bátky Zs. a Magyarság Néprajzában ír a malmokról. Innen datálhatjuk a szárazmalom elnevezés gyűjtőfogalomként való használatát: „Az állati erővel hajtott malmokat szárazmalomnak is nevezik.... A száraz malomnak is két típusa van: a hajtómalom és a taposó-tiprómalom." Tehát Bátky gyűjtőfogalomként használja a szárazmalom elnevezést, s ide sorolja a többi állati erővel hajtott malmot is (ezek emberi erővel való működését nem említi, ráadásul a taposómalom állati erővel történő meghajtása ritka!). Megállapíthatjuk ezeken túl, hogy a szárazmalmot (hajtómalom) az Alföldön elterjedt kerengősátras változattal azonosítja, míg a „taposó-tiprómalom" közül csak a tiprómalmot jellemzi néhány szóval. 30 Pongrácz Pál idézett munkájában „az áttekintés egyszerűsítéséért" megkísérelte a változatos szerkezeti megoldású, rendeltetésű malmok rendszerezését: „Leegyszerűsítve, kizárólag műszaki vizsgálat alapján a malmok a hasznosított energiaforrás, a mechanizmusbeli különbség és végül rendeltetés szerint a következők lehetnek: Emberi és állati erővel működő malmok* 1 . Szárazmalmok 1. Energiafelvevő szerkezet 2. Energiatovábbító szerkezet 3. Rendeltetés 4. Malomház jellege szerint kézi meghajtású (kézi őrlőkő) taposókerekes (taposómalom) tiprókorongos (tiprómalom) azonos forgássíkú áttétellel működők forgássíkot változtató áttétellel működők lisztelő-daráló hántoló, fejtő, olajütő, kendertörő közös energiafelvevő és technológiai térrel épülő, egy épülettömegű malom külön energiafelvevő és technológiai térrel épülő, összetett épülettömegű malom Bár az energiafelvevő szerkezet szerinti rendszerezésből itt kimarad a „járgányosmalom" (a tulajdonképpeni szárazmalom), de a továbbiakban a részletes leírásból nem, tehát a felsorolás helyesen a következő: I. Energiafelvevő szerkezet szerint 1. kézi meghajtású (kézi őrlőkő) 2. taposókorongos (taposómalom) 3. tiprókorongos (tiprómalom) 4. járgányos (járgányosmalom) Ez a rendszerezés a következő problémákat veti fel: a) Az 1. pontban felsorolt típusoknak a „szárazmalom" elnevezés csak annyiban jellemzőjük, amennyiben nem vízi meghajtású malmokról van szó — ebből a szempontból viszont az összes többi „nem-vízi-meghajtású malom" szárazmalom!? 30 BÁTKY Zs. idézett mü 46. 31 PONGRÁCZ P. id. mű 22—23. Csak az emberi és állati erővel működő malmokról szóló részt idézzük részletesen. V. ö. PONGRÁCZ P. korábbi rendszerezésével. 1957. 19. ddf\
