Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Balázs György: A csapodi szárazmalom

A 19. század közepén a gazdasági szaklapok időnként vissza-visszatérő érdeklődése kiterjedt a különféle új malomtípusokra,

10 malomkőgyártásra,

1 l

a malomjog egyes kérdéseire, a regale megváltására,

12 stb. A század második felében több cikk foglalkozik a szárazmalmokkal — néhány súlyos balesetet követően került előtérbe azok biztonságosabbá tételének szükségessége.

13 A század második felének nagy statisztikai felvételei közül az 1863. évi a magyar malomipar állapotát rögzíti.

14 Ebből, s a következő évek statisztikai kiadványaiból, a magyar malomipar múltját, jelenét kutató munkákból ismerjük a már többek által közölt adatokat malomtípusaink arányának alakulásáról, az ún. „hagyományos malmok" háttérbe szorulásáról a gőz- és műmalmokkal szemben a 19. század végére.

15 A századforduló körül Takáts Sándor a fellelhető gazdag forrásanyag, a levéltári adatok felhasználásával a magyar malmok régmúltját vázolta fel, felelevenítve olyan típusokat, melyek már feledésbe merültek (pl. pokolidő malma, felhőt kiáltó malom stb.).

16 Konkrétabb adatokat közöl Zoltai Lajos a debreceni levéltári anyagból.

17 Az első összefoglaló munkát Lambrecht Kálmán írta meg 1915-ben.

18 Lambrecht az addigi közlések, levéltári feldolgozások, történeti-nyelvészeti munkák eredményeire, s nem utolsósorban saját kutatásaira támaszkodva

19 elemzi a magyar malmokat, s rendszerbe foglalja típusait. Az őt követő irodalom a két világháború közötti időszakban ismét leíró jellegű, egy-egy táj malmait ismerteti, pl. Madarassy L., Kiss L., Balogh I., Vajkay A.

20 1945 után ez a leíró jellegű irodalom erősödik meg, s egyben rendszeresebbé válik a malmok kutatása. A táji kutatások között Nagy Czirok László nevét kell említenünk, akinek a kiskunsági malmokról szóló gyűjtései a NM EA-ban találhatók

21 (közzétételük gazdagíthatná a malmokról szóló néprajzi irodalmat). A még megmaradt szárazmalmokat Nagy Gyula írja le szisztematikusan, neki köszönhetjük a szarvasi, a vámosoroszi, a mekényesi malmok részletes, aprólékos leírását.

22 A felszaporodó számú ismertetések, leírások különböző szakfolyóiratokban több 10 Pl. a Falusi Gazda 1859. 3. sz. 22. Érkövy A. Angol gazdasági géptár címmel gőzerőműves malmokról ír. A Gazdasági Lapok 1852. 190—191. amerikai taposó-gép (Pferde-trett-mühle) alkalmazhatóságát bizonyítja lisztörlö malmokra. 11 Falusi Gazda, 1860. 14. sz. 162. 12 GALGÓCZY K. 1874. 121—134. 13 Iparosok Lapja, 1860. 189—190., Falusi Gazda 1860. 5. sz. 54. 14 Magyarország malomipara. Statisztikai Közi. V. 1863. 15 JEKELFALUSSY J. 1885., BÉLAVÁRY BURCHARD K. 1885., JEKELFALUSSY J. 1886., Magyar Statisztikai Közlemények Új Folyam 13. k. 1896. 16 TAKÁTS S. 1907. a. b., 1915. 17 ZOLTAI L. 1935. 18 LAMBRECHT K. 1915. 19 Uő. 1911., 1913. a. b. 20 MADARASSY L. 1930.. 1934.. KISS L. 1935.. BALOGH I. 1937. VAJKAY A. 1942. 21 NAGY CZIROK L. 1950., 1951—52. 22 NAGY Gy. 1956., 1959., 1966.